Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79
csolatos tanúvallatás és maga az ítélet még valószínűleg 1512 végén zajlott le Egerben, és erről Kakas saját nevében egy ,,registrum"-ot állított ki. Ezt a registrumot foglalták azután a nádor parancsára egy nádori oklevélbe. Kakas — társairól meg sem emlékezve — jegyzékében részletesen ismerteti a tanúvallomásokat és a létrejött egyezséget. Az oklevél érdekesen mutatja egyrészt Kakas jogi szemléletét, fogalmazási készségét és utal arra is, hogy egykori egri kapcsolatai eljárásában bizonyos nehézséget okoztak, azonban terjedelmessége és tanulmányunk tárgyával való össze nem függése nem teszi lehetővé részletes elemzését. A következő adatunk naplóírónkra 1517-ből származik. 39 (Tolnai) Máté pannonhalmi apát és konventje állítja ki ezt az oklevelet 1517. február 16-án. Kakas ugyanis — aki ekkor már pécsi őrkanonok — és édesanyja a budai házukkal szomszédos házat megvették a tulajdonos, Varga Fülöp özvegye halála után. Itt volt a pannonhalmi apátságnak is egy háza, amelyet Henczelffy István ítélőmestertől vett. A pannonhalmi bencések íígy látszik bővíteni akarták házukat, és ezért megvásárolták Kakastól a házukkal szomszédos Varga-féle házat. Később építkezni kezdtek, ami sértette Kakasék érdekeit, hiszen néhány ablakukat ezáltal a szomszéd fal elzárta. Kakas úgy látszik eljárt ebben az ügyben, mert most az apátság kötelezte magát egyrészt az eredeti állapot visszaállítására, másrészt szabályozták azt, hogy milyen építkezéseket hajthat végre ezentúl az apátság saját telkein. Kakasék eredeti háza a Szt. János utcában volt, és most is erre a házra vonatkozik az oklevél. Más adatokból tudjuk ugyanis, hogy az apátság háza is ebben az utcában állott. 40 Ez az utolsó adat Kakasra. Édesanyját még említi egy oklevél 1517. szeptember 28-án. 41 Nagylucsei Dámján főúr lakik Szt. János utcai házában. Ebből azonban nem következtethetünk naplóírónk halálára. A budai Kakas-ház és a hozzá tartozó szőlők ugyanis tulajdonképpen anyja nevén voltak, amire a bortizedlajstromból világosan következtethetünk. 42 így halálozási éve egyelőre ismeretlen. Kakas müve, mint irodalmi alkotás Kakas feljegyzései nem szövegükben jelentősek. Adatainak zömét ismerjük más forrásokból is. Igaz, ha vannak is szép számban adataink hasonló rokoni összeköttetésű és származású fővárosi polgárokra, genealógiája igen jól felhasználható forrás. Lényeges adatai is vannak: ilyenek az egri vagy pesti tűzvészekre vonatkozók. Pesten 1512. április 4-én 24 ház égett le. Gazdaságtörténészek felhasználhatják az 1507. évi általános szárazságról lejegyzett adatát. Mégis hasonló adatokat szép számmal gyűjthetünk össze oklevelekből, követ jelentésekből vagy más forrásokból ; Kakas jegyzeteinek további lappangása nem lett volna pótolhatatlan vesztesége fővárosunk, vagy esetleg az ország történetírásának. A lényeges az előttünk levő kötetben Kakasnak az a megjegyzése, hogy Liber memorialis-t vezetett, amely a jelek szerint önéletrajzi jellegű vo]t. A budai polgárfiúból pécsi kanonokká lett Kakas volt tehát az első ismert magyar önéletrajzíró! Szerzőnk külföldi tanultsággal rendelkezett, tehát meg kell vizsgálnunk az önéletrajzi műfaj külföldi alakulását, és ezzel kapcsolatban állást kell foglalnunk, hogy Kakast a humanisták közé számíthatjuk-e, vagy sem. Bár az egyéniségnek önmaga iránt való fordulását a humanizmus jelének 39 L. fenn, 34. j. 40 Uo. 273. 41 L. fenn, 7. j. 42 Itt csak anyja nevét említik, 1. fenn, 16. j. 70
