Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
Felhévíz és Fehéregyháza Árpád sírjával, Kurszán és Pest vára (saracenusaival), Csepel szigete mint vezéri nagysziget (ahol Árpád famíliája áprilistól októberig tartózkodik), továbbá Soroksár, a Rákos vize és a megyeri rév, a távolabbi környékből pedig Százhalom, Diósd, valamint királyaink (Árpád) vadászó helye: a torbágyi erdőség — vagyis a mai Nagy-Budapestnek csaknem egész területe. Ebből a korszakból (1213) való (az általunk már bemutatott) Doma oklevele is, amely elsőként (s Anonymus híradásával csaknem egyidőben) említi hitelesen az (ó)budai curiát. Rogeriusnál ez már állandó (időszaki) országos kormányzati központ, Pestje pedig már igen gazdag német helység. Kézai Simon mester ós a XIV. századi szerkesztésű Krónika V. István-kori írója a huntörténetben azonos értelemben használják a fővárosunk területére vonatkozó adatokat. A régi Gesta és P. mester nyomán (?) Attilát szintén (O-)Budán szállásolják el, a helyhez pedig a Sicambria-szinonimán (s ennek eredetmagyarázatán kívül) nemcsak újabb költött elemeket fűznek, hanem Attila (szék)városát, az anonymusi Budavár-Ecilburg-ot — koruk topográfiai viszonyainak megfelelően — Óbudával azonosítva, hallgatólagosan a tatárjárás után kialakult, de általuk nem említett „Újbuda"-ról, a „budai Vár"-ról is tudósítanak. A magyar történetben azonban már eltérnek Anonymustól, s az akkoriban már sacrális jellegű székhellyé vált Fehérvárott, illetőleg környékén szállásolják el Árpádot 198 talán azért is, mert azután, hogy IV. Béla a pesti Várhegyre helyezte át székhelyét, nem látták már indckcltnak a fejedelmet Óbudán szerepeltetni. Már ezek az adataink is, bár vázlatosan, jól érzékeltetik, hogy királyaink a XII. és XIII. század fordulóján az ország természetes központjára irányítják figyelmüket, s itt kezdik kialakítani újabb székhelyüket, történetírásunk korai képviselői pedig történeti hátteret is költenek hozzá. Vannak azonban olyan adataink is, melyek az alakulóban levő újabb székhely jobb megközelíthetőségére, központibb fekvésére, sőt az idők folyamán szárnyra kapott hírnevére is utalnak. Közülük mindenekelőtt az a kifejezésmód keltheti fel figyelmünket, ahogyan Rogerius IV. Béla 1241-i (ó)budai tavaszi tanácskozását leírja: a király, miként szokása volt, ez évben is (Ó-)Budára jött föl a quadragesima megülésére azért, mert ezt a helységet locus communior-rmk. tartották. 199 138 Szentpétery : SRH. I. 339. — Kumorovitz L. Bernát: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. („Pest" legkorábbi említése.) TBM. 16 (1964) 54. — Wenzel G.: Árpád-kori Új Okmánytár. I. Pest, 1860. 24-27. - Szentpétery: SRH". I. 316-318. (67. c.); Pauler: i. m. P. 169—170. — Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 3. — Szentpétery: Kritikai jegyz. 117. reg. (1171). - Uo. 138. reg. (1183). - Mon. eecl. Strig. I. 132-134. (1187.) - Szentpétery I.: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930. 63. (Adorján.) — Pauler: i. m. II 2 . 2 — 3. (1189). — Zolnay L.: Esztergomi érsekek palotái a középkorban. Művészettörténeti Tanulmánvok 1 (1959-1960) 205. - Mon. eccl. Strig. I. 156. (1198.) További lépések: IV. Béla 1249. márc. 15. (Uo. I. 375-376.); uő. 1256. dec. 17. (Uo. I. 439—441.) — Pauler: i. m. II 2 . 30—31. és 29. jegyzet. (1203). — Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 14. (. . .medietatem tributi de Pesth ad Magnam Insulan nostris deputassemus usibus. . . — 1217). — Szentpétery: SRH. I. 35. (Anonymus, 1. e.), 88-89. (44. c.), 93-95. (46. e.), 98-99. (49. c.), 99-103. (50. c), 103-105. (51. c)., 105-106. (52. c.), 113-117. (57. c.) - A Torbágy-i erdőséget a mai Nagytétény közelében lévőnek mondja Zsigmond király (1411. júl. 4-i és 1436. febr. 29-i) oklevele. (O. L. Dl. 88. 104. sz.) — Kézai ós a Krónika adatai: Szentpétery: SRH. I. 149-150. (9. c.); uc. I. 155-156. 13. c. ~ Óbuda; uo. I. 259-260. (9. c.), uo. I. 263-267. (U.c.); uo. 1.267-269. (13. c. - Óbuda); uo. I. 269-271. (15. c); uo. I. 282-283. (24. c); uo. I. 161-162. (19. c); up. II. 276-278. (19. c); uo. I. 165. (26. c); uo. I. 287-290, (28. c); uo. I. 166. (27. c). — Árpádnak a Krónika által Székesfehérvár környékén való szerepeltetését Györffy Gy. kétkedéssel fogadja (Székesfehérvár 20.), s a honfoglaláskori központnak Óbudát látja. Erre von. 1. még: Györffy Gy.: Krónikáink 123., 139. és uő. : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 147—150. 199 L. a 7. jegyzetet. 39
