Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

(ó)budai királyi „vár" építési idejének magvaként marad az általunk megállapított idő: a XIII. századnak néhány évvel megtoldott első évtizede. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az építmény további rendezése, vagy melléképületekkel való bővítése később nem folytatódott. E vonatkozásban az 1231. évi Aranybulla 28. cikkelyét idézhetjük tanúnak, mely tilalmazza, hogy a király a serviensek vagy az egyházak népeit ingyenmunkára : gyepük vágására, árokásásra, királyi kertben, épületen, műhelyben való munkára kényszerítsék.

192 Figyelembe véve ugyanis azt a körülményt, hogy a magyar király (a XII. század végén) Esztergomtól elszakadt,

193 a fehérvári törvénynapon való megjelenésre pedig a XIII. század eleje óta már kényszeríteni kellett,

194 az idézett cikkelyben szereplő kerteken és királyi épületeken — főként és elsősorban — az (ó)budai királyi épületeket kell értenünk. Mivel az 1231-i Aranybulla a serviensekkel szövetkezett egyház vívmánya,

195 az egyház és a serviensek ekkor már sérelemként merték beállítani, és megszüntetését követelni az ilyenfajta ingyenmunkáknak. S ha ezt ilyen nagy horderejű okiratba felvétetik, ez annak jele, hogy ez a „szolgáltatás" régi keletű és olyan mérvű volt még 1231-ben is, hogy tiltakozni kellett ellene.

196 Az 1231. évi tilalom okát tehát jogosan vetíthetjük vissza — a többi között és mellett — az (ó)budai építkezések legintenzívebb szakaszáig: a XIII. század elejéig.

197 192 Ad secandas indagines et fossata facienda, ad hortos et quaecunque regis aodificia vei officina, servientium vei ecclesiarum populos non cogemus. Marczali: Enchiridion 140. 193 L. a 183. jegyzetet. 194 Az 1222. évi Aranybulla például már az első érdemi articulusban kötelezi a királyt arra, hogy Szent István ünnepét Fehérvárott ülje meg, akadályoztatása esetén pedig a nádor képviselje, és tartsa meg helyette a „törvénynapot' . (Marczali: Enchiridion 134 —135.) Ez a rendelkezés kétségtelen bizonyítéka annak, hogy II. András még a „hivatalos" nemzeti ünnep alkalmával sem siet Fehérvárra, annál kevésbé megy oda magánbuzgalomból. Ennek pedig politikai oka volt, mint erről III. Honorius pápának egy 1222. december 15-i leveléből értesülünk. A pápa ugyanis helyteleníti az Aranybullának ezt az intézkedését, mert, mint írja, „az efféle tömeges gyűlésen a királytól nehezen teljesíthető dolgokat szoktak követelni. A főurakat és nemeseket, kiket gyűlölnek, megfosztják tisztüktől, méltóságuktól, javaikat pedig a nép maga közt felosztja. A meglepett király ilyenkor vagy enged — megsértvén az igazságot, s akkor királyi hatalma meggyengül, vagy jogosan megtagadja az igazságtalan kérelmst, és akkor magát, szolgáit veszedelemnek teszi ki". (Fejér: CD. HE/1. 390 — 392.) S hogy II. András valóban távol tartotta magát a fehérvári törvénynapoktól, arról az 1231. évi Aranybulla és az 1267. évi „törvény" is tanúskodik az 1222. évi rendelkezés felújításával. {Marczali: Enchiridion 134., 169.) 195 Magyarország tört. 1/1. 77., 78. és 108. 198 Ügy látszik, az 1231:28-ra célozva is írta Lederer E., hogy: „A korai építkezésekben bizonyára jobbágyok is részt vettek, és valószínű, hogy a 13. századi építkezésekben is nagy szerepük volt a jobbágyoknak különösen az egyházi építkezéseknél." Magyarország tört. 1/1. 93. 197 Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a XII. század végén vagy a XIII. században más királyi palota nem épült Óbudán. IV. László szerint például a margitszigeti apácáknak Felhévízen (de Calidis Aquis, in Calidis Aquis) palatiumuk (pallatia) is volt. IV. Bélától és V. Istvántól kapták őket, ő pedig elvette tőlük, majd visszaadta nekik. {Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 241. és 246. — 1288. jún. 5., 1289. máj. 26.) Mivel 1332-ben már csak egy felhévízi palotáról (sessio vacua. . .iuxta palatium. . .sororum de insula beaté virginis. . . — Anjou-kori okmt. II. 606.) van szó, 1432-ben pedig Csetneki László nyolc jobbágyukat s a néhai Béla király felhévízi curiáját (curiam Bele regis in possessione Felhevize) erőszakkal elfoglalta [O. L. Dl. 12452. — Kubinyi A.: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM. XVI. (1964) 97., 85. jegyz.], nem valószínűtlen, hogy IV. Béla is csak egy királyi palatiumot adományozott leánya rendjének, az 1288-i és 1289-i többesszám pedig a palotát tartozékaival együtt jelentheti. Ezen kívül Óbuda területén más palatiumaik is lehettek Árpád-házi királyainknak, hiszen Pilis megyének ez a része, mint Kurszánörökség, az ő birtokuk volt. [Györffy Oy. : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest 1959. (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára.) 147; Jankovich M.: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég. XIX (1959) 57 — 58.] Közülük az említett Béla-féle felhévízi királyi palotának az emléke maradt fenn legtovább. Kubinyi a helyét is meghatározta: nem messze a Dunától, a Margit-hídtól kissé délre állhatott. (Uo. 97., 95., 2. kép.) Korának a meghatározása azonban még problematikus : nem tudjuk, vajon III. vagy IV. Béla építményéről van-e esetében szó. IV. László csak annyit mond róla 1289-ben, hogy atyja és nagyatyja (mint számukra már nyilván feleslege-