Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

meg s távírógépeket, telefonokat és kapcsolókat gyártott. A Deckert és Homolka gyár 1911-ben a svéd Ericsson cég birtokába került. Ericssonék rendezkedtek be azon a telepen, ahol a Beloiannisz gyárat ma megtaláljuk. Az Ericsson gyár sok svéd szabadalmat adott át budapesti üzemének s különböző telefonközpontjai, készülékei európai hírnévnek örvendtek. Az Ericsson cég honosította meg Budapesten az elektrolitikus kondenzátorok gyártását. BO és BÖ jelzésekkel ezt a gyártási ágat a Standard is folytatta. Az Ericsson gyárat az amerikai érdekeltségű Standard vásárolta meg s itt kezdte el üzemét 1928-ban az Egyesült Izzó telefon és távíró főosztályából kivált részleg Standard néven. A harmadik híradástechnikai műhelyt 1872-ben Egger Béla alapította az egykori Rudolf rakparton. 1883-ban már Egger Béla és Tsa néven szerepelt, s 1896 augusztusában a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Niederösterreische Escomte Gesellschaft közreműködésével Egyesült Villamossági Részvénytársasággá alakult át, mely 1897-ben az Elektromos Izzólámpa Rt.-gal fuzionált, így jött létre az Egyesült Izzó Villamossági Részvénytársaság

5

. 1873-ban még két híradástechnikai műhely létesült a fővárosban, az Ohm C. O. Házi távírókat gyártó mechanikai műhely, a József téren, valamint a Schwartzer Testvérek gépész mechanikai műhelye a Százház utca 43. sz. alatt. Ezek az üzemek indulásukkor 8 — 12 munkással kezdték el működésüket.

6 1875-ben Neuhold János az akkori Stáció út (ma Baross utca) 22. sz. alatt megalapította kis műhelyét. Ez a kicsiny üzem, mely az érek során sokszor változtatott nevet és gazdát, egyenes elődje a mai Telefongyárnak.

7 Mi a magyarázata annak, hogy a mai nagy híradástechnikai üzemnek elődjei 1868 és 1875 között jöttek létre? Az 1867-es kiegyezés előrelendítette az egész ország gazdasági fejlődését. Rohamos mértékben fejlődött a főváros is, mely ipari, kereskedelmi és gazdasági központjává vált annak a Magyarországnak, mely az 1850—60-as évektől kezdve egyre erőteljesebben kapcsolódott be a kapitalista világpiacba.

8 Hazánkban 1867 ós 1873 között 4093 km új vasútvonal épült, s ezáltal a hazai vasutak hossza megháromszorozódott. Fellendült a főváros kereskedelmi, ipari és pénzügyi élete. 1867 és 1873 között 6 nagy bank létesült. A fejlődő gazdasági élet megkövetelte, hogy egyre inkább erősödjék összekötő híradásrendszere is. A vasúti társaságok sem tudtak működni, távíróvonalak és távíróberendezések nélkül, ők voltak az elsőrendű megrendelői az ebben az időszakban alakuló elsősorban távírókészülékeket javító és gyártó híradástechnikai műhelyeknek.

9 Egy pécsi alapítás kivételével az összes távírókészülékeket javító ós gyártó üzemek a fejlődésnek ebben a szakaszában Budapesten létesültek. 1873-ban a hatalmas bécsi tőzsdekrach, a fővárosban is éreztette hatását. Nagybankokat, hitelintézeteket számoltak fel, s lelassult a vasútépítés üteme is. Azonban a már meglevő vasutak továbbra is igényelték a távíróberendezóseket. Ezzel magyarázható, hogy a híradástechnikai műhelyek többnyire átvészelték a válságot, sőt a Telefongyár elődjének, a Neuhold-féle műhelynek az alapítása éppen a válság idejére esik. A Telefongyár alakulásánál elsősorban vasúti rendelések játszottak sorsdöntő szerepet, mint ahogy — mint később látni fogjuk — az 5 Országos Levéltár, az Egyesült Izzóra vonatkozó gyűjteményes anyagának leírása. 6 Gergely Ödön: i. m. 7 A Fővárosi Levéltár VIII. ker. iparanyagának tanúsága szerint Neuhold 1875-ben kapott működési engedélyt. Leheséges, hogy az üzemszerű munka csak 1876-ban indult meg. A Neuhold-család 18 76-ra datálta a gyár alapítását s a Telefongyár is 1876-ot tekinti alapítási évnek. • 8 Magyarország története II. kötet Budapest, 1964. Gondolat Könyvkiadó. Szerkesztették: Molnár ^Erik főszerkesztő, Parnlcnyi Ervin és Székely György. 9 Gergely Ödön : i. m. 310