Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308
Géza gróf fogja feleségül venni. S e korban már megindul a családi kapcsolatok alakulása a gentry és — egyelőre csak a megnemesíte bt — zsidó kereskedők csoportja között is : a Szitányiak már a Szentiványiakkal vannak kapcsolatban, a Wodianerek a gróf Nemes és a boros jenői Atzél családokkal házasodnak össze, hogy azután a század végére mindezen kapcsolatok már egészen gyakoriakká válva — ha továbbra sem problémamentesen — jelezzék egy új, minden előző, kapitalizálódni képes elemet összeolvasztó tőkés uralkodóosztály megszületését. 54 • . * Tanulmányunk végére értünk. Pest legnagyobb adófizetőinek jegyzékéről kiemelve és megvizsgálva a legnépesebb és a város társadalmi és ezáltal gazdasági fejlődésót is legjellegzetesebben tükröző csoportokat, határozott körvonalú képet kapunk. Olyan képet, mely egyrészt meglehetős pontosan tükrözi a városfejlődés ekkori szakaszának fő jellemzőit, másrészt azt, hogy e jellemző vonásoknak Pesten valóban már egy új alapokon épülő társadalom felel meg. Az elemzés világosan rámutat ugyanis a város immár az egész ország gazdaságában betöltött egyre szélesedő szervező funkciójára: országos terménykereskedelmi központtá válására — másrészt az ezzel szorosan kapcsolatban állva hatalmasan fellendülő városépítésre és általában urbanizációra — s végül mindennek világos következményeként a pesti ingatlanbirtoklás hirtelenül különösen megnövekedett szerepére a polgári vagyonképződésben. Társadalomalakító fejlődós ez : nyomán legnagyobb számban a legkülönbözőbb fajta termény- és állatkereskedők, építészek, építési vállalkozók és az ő munkájuk nyersanyagát szállító építőanyaggyárosok és -kereskedők, s végül a nagy vagyonú háztulajdonosok kerülnek be a város legvagyonosabb, vagyonukkal most a közügyek intézésére is befolyást nyert embereinek soraiba. Elhelyezkedésük e főbb csoportokban jellegzetesen megfelel annak a sorrendnek és jellegnek, melyben a gazdasági élet általuk képviselt ágazatai a városfejlődésben most egymásután szerephez és jelentőséghez jutnák. A terménykereskedők közt legnagyobbrészt a város legújabb burzsoáziája sorakozik fel: olyan réteg, mely — ha soraiban megtaláljuk is az egyes ágaiban már a reformkorban kibontakozott, pesti terménynagykereskedelem sok jellegzetes képviselőjét — éppen a lehetőségeknek legújabban a vasút forgalom kiterjedésével előállt hallatlan megnövekedése révén szélesedett ki és töltődött fel oly számos, vállalkozó kedvű ós némi tőkével már rendelkező új elemmel. Az építőiparral ós építőanyag-kereskedelemmel összefüggő terület víriliseinek összetétele világosan tükrözi a Pest városépítésében mennyiségileg (utóbbi szempontból két vonatkozásban is) az utóbbi évtizedekben egyaránt lezajlott hatalmas változást: egyrészt az építési igények roppant megnövekedését, másrészt ennek kielégítésében már a modern városra jellemző nagy, több emeletes (és a városi differenciált munkamegosztásnak és az ebből előállt különleges funkcióknak megfelelően) már modern épületgépészeti elemekkel is ellátott épülettípusoknak s — részben ezzel is összefüggésben — egy új építészeti stílusnak előtérbenyomulását és uralkodóvá válását. A háztulajdon összetevőinek elemzése pedig városi háznak immár csupán bérházként egyrészt nyersen jövedelmet hajtó vagyontárgy voltára, másrészt tudatosan ilyenként is történő építésére, sőt kezdődő halmozására utal: olyan tendenciára, melynek nyomán, okait és mozgatóit kutatva a kör bezárul : végül ismét visszajutunk a város országos gazdasági központtá válásához, ül. ahhoz a nagy változáshoz, melyet e funkciójának megerősödésében a közlekedés modernizálódása éppen ezekben az években hozott létre. S amint a termény54 Az új családi kapcsolatokra ld. Kempelen i. m. (Nemes családok) a megfelelő családnév alatt közölt leszármazási táblázatait. 304
