Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

ingatlanvagyon alapján vagy nem részvényes jövedelmük alapján is a virilisták között vannak. Olyan tanulság ez, mely a kereskedelmi tőke ipari tőkévé válásának közismert folyamatába pontosan beleillik. A virilisták két legnépesebb, s így valamely tendencia felismerését leginkább lehetővé tevő csoportjának : a háztulajdonosoknak és a terménykereskedőknek vizsgálata ezt még azzal is kiegészíti, hogy míg a háztulajdonosoknál a 2000 frt adón felüli kategória, mely a csoport 23%-át adja, a csoport részvényeseinek 33%-át foglalja magába, addig a terménykereskedőknél a virilisták és a részvénytársasági vezetők aránya fő adókategóriánként azonos. Ez rámutat arra, hogy a még fejletlen és így kevésbé gyorsan amortizálódó ós különben is csekélyebb haszonnal kecsegtető ipar helyett már korábban háztulajdonba invesztálódott kereskedelmi tőke most, a 60-as évek közepétől lép alakulásának Ögy újabb fázisába: most a háztulajdon jövedelme kezd az ipar és a hitelélet felé fordulni. Ezt persze egyelőre csak a legnagyobb háztulajdonosok engedhetik meg maguknak, kik vagyonalapjuk stabilitása révén természetszerűen válnak az alakuló részvénytársaság — annak stabilitását bizonyítani hivatott — vezetőjévé is. E folyamatban azonban úgy véljük, része van annak is, hogy a részvénytársaságok szervezése révén most vált először lehetségessé olyan nagyszabású ipari beruházások eszközlése, melyek valóban gyors és a háztulajdonéval versengő profitot kezdenek ígérni. Másrészt azt is láthatjuk ebből, hogy a jórészt hirtelenül meggazdagodott terménykereskedők csoportjában egészében most figyelhető meg bizonyos tendencia a felhalmozott tőkének vagy egy részének invesztálására (amely összefüggés valóságát az 1873. évi májusi tőzsdekrach után a részvénytársaságok és a terménykereskedők számának egyaránt feltűnő csökkenése — általában pedig az ipari invesztíciók hosszú időre való leállása, és az ipar fejlődós hosszas stagnálása fogja megerősíteni). A továbbiakban ezt az ekkor még felfelé mutató tendenciát részletesebben elemezendő csak a legjelentősebb és részvénytársasági vezetőként legtöbb oldalról érdekelt, legalább három részvénytársaság, ül. valamely gazdasági csúcsszerv vezetőségében résztvevő virilistákat soroljuk fel. A gabonakereskedők közül a 843 frt összadót fizető Altstätter Rudolf igazgatósági tagja a Budai Elővárosi Takaréknak és a Tőzsdének. Hoffmann Frigyes, a már a reformkor végén is tevékeny, 1873-ra pedig csaknem 9000 frt-tal adózó terménykereskedő, igazgatósági tag az Osztrák Nemzeti Bank pesti filiáléjában (ami a főváros gazdasági életének legjelentősebb személyeit egyesíti), valamint a Kereskedelmi Bankban, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékban, sa kibontakozó hazai nagy ipari és közlekedési vállalkozások mindhárom fő típusának egy-egy jellegzetes cégében: a Concordia Malomban, a Salgótarjáni Vasfinomítóban, és a Nyugati Vasútban. Az összesen több mint 9000 frt-tal adózó Kohner Henrik terménykereskedő cég egyik jegyzője, Kohner Zsigmond a PestLipótvárosi Takaréknak igazgatósági tagja és váltóbírálója a Kereskedelmi Banknak, emellett érdekelt az iparban is: igazgatósági tagja az Első Magyar Kamgarnfonónak is. Kunig József, a reformkor már részletesen bemutatott nagy dohánykereskedője és dohánygyárosa, aki ekkor már csak 31.5 frt házbéradóval szerepel az adójegyzéken, a MOKTÁR alelnöke, és igazgatósági tagja az Általános Magyar Municipális Hitelintézetnek, emellett a legkülönbözőbbedé jövedelmezőségüket illetően azonos ipari vállalkozásokban is erősen érdekelt : igazgatósági tag a Pest-Budai Gőztéglagyárban, az Első Pest-Budai Malomban, az Első Magyar Bőrgyárban, a Pesti Közúti Vasútban, és az Athenaeumban. Ugyancsak a terménykereskedelemből indult el — ha a virilista jegyzék ekkor már csak 474 frt házbéradót fizetőként tartja is nyilván — Merle Márkus, a budai Kereskedelmi és Iparbank, valamint a Kereskedelmi Bank igazgatóságának, s egyszersmind váltóbíráló bizottságának is tagja, a Victoria Gőzmalom elnöke és a Tőzsde Tanácsának tagja. Rechnitz Henrik 895 frt-nyi csupán házbéradót fizető, ám ugyancsak terménykereskedő az Általános Magyar Municipális Hitelintézetben osztályigazgató, de igazgatósági tag a MOKTÁR-nál, a Budai Gyárudvarnál, a 297