Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

Rupp Jánosról (kit 1867-ben illobai előnévvel nemesítettek meg) azonban azt is tudjuk, hogy neves törvényszéki orvosszakértő, e tárgynak professzora az egyetemen, 1866 —67-ben az egyetem rektora, aki 1873-tól az Országos Közegészségügyi Tanács másodelnöke, 1888-ban pedig elnöke lesz.

37 Feltűnő lehet, hogy a legnagyobb terménykereskedők fenti csoportja az adójegyzéken jóformán kivétel nélkül elsősorban háztulajdonosokból áll, és ha fizetnek is jövedelmi adót, az a házbérjövedelemhez képest (még az adókulcs különbözőségét is beszámítva) kisebb jövedelemről tanúskodik. Ezzel a kérdéssel és okaival később szándékozván foglalkozni, itt ismét csak arra kívánunk rámutatni, hogy az adott személy esetén az általa vitt terménykereskedelem egy adott időpontban tényleges volumenének szempontjából az összadó (amelyben a házbéradó legjobb esetben is csak a kereskedelmi tevékenység egy hosszabb megelőző időszakában elért tőkefelhalmozást reprezentálja) nem szükségképpen a legjellemzőbb: kifejezi a kereskedő tőkeerejét, jellemzi stabilitását, de nem szükségképpen utal pillanatnyi forgalmára. Ezért az alábbiakban a pesti terménykereskedőkről adott képünket néhány, ekkor még kisebb összadójú, de jövedelmi adójában nem kisebb terménykereskedő bemutatásával is kiegészítjük. Ezek sorában elsők között kell bemutatnunk a Herzog N. L. és társai terménykereskedő céget 612 frt jövedelmi adóval. A társak : Herzl Tivadar és Herzog Adolf és Péter. Utóbbi (1838 — 1915) lovasberényi születésű; itt a gróf Czirákyak (mint láttuk maguk is nagy pesti virilisták) védőszárnyai alatt a XVIII. századtól igen népes zsidó község is létezett. Az ifjú Herzog középiskoláit már Pesten elvégezve, apjának a 70-es években Herzog A. L. és társa cím alatt alapított cégébe lépett be. Néhány évtized múlva Herzog a főváros egyik legnagyobb terménykereskedője lesz. Később a dohányra specializálja majd magát, kiterjesztve üzletét Törökországra és a Balkánra is, ám egyidejűleg az ipar felé is fordul: a zsolnai posztóipar ós a hozzácsatlakozó, Csacán épült fonó- és szövőipar, a nagyváradi malomipar felfejlesztője. Végül : a kereskedelmi tőke útjának logikus végpontjaként, egyik legnagyobb magánbankárja a fővárosnak, 1886-tól kezdve esetei előnévvel magyar nemes majd — miután már évek óta állandó vendége a gödöllői udvari vadászatoknak — 1904-ben bárói rangra is emelik.

38 (A terménykereskedelemnek ezt, a későbbiekben a bank felé vezető útját 1873. évi virilistáink közül a Kunewalderek még másutt ismertetendő példáján is különösen jólmegfigyelhetjük.) A 914 frt összadóból 500 frt jövedelmi adót fizető Beimel és Herz háztulajdonos pár mögött is a hasonnevű nagy (és Herz Armin neve alatt nagyjövőjű), 1888-ra már 1227 frt adót fizető ós a Herz márka alatt a szalámigyártást is megkezdő termény- és gyapjúkereskedő cég lappang. Laczkó Ármin 960 frt összadójú háztulajdonos hasonlóan 500 frt jövedelmi adója ugyancsak terménykereskedésen alapszik, ugyanúgy mint a 800 frt, csak jövedelmi adót fizető Laczkó Nátháné is: ő a Laczkó N. J. — Popper A. társascég beltagja. De a Laczkó családból Antal is terménykereskedelemmel foglalkozik: terménykereskedő ügynökként emlegeti az adó jegyzék, melyen a virilista szintet 358 frt jövedelmi adójával még nem éri el, de már megközelíti. A családdal különben — mely a kor legérdekesebb budapesti kereskedő családjainak egyike — még más kereskedelmi ágakban is találkozhatunk. De ugyanúgy itt, ebben az összadóját tekintve alacsonyabb, kizárólag jövedelmi adófizetőkónt igen magas kategóriában találjuk meg a város és a kor egyik legjellegzetesebb terménykereskedő családját, a Strasser családot: egyrészt mint a Strasser ós König terménykereskedő céget 819 frt csak jövedelmi adóval (a cég tagjai Strasser Márk ós József, valamint Altmann Károly), másrészt Strasser Alajost két tételben 691 és 409 frt jövedelmi adóval (az adókönyv egy bejegyzése szerint 1873 után Strasser Alajos lépett társas viszonyba Kőniggel). Strasser 1886-ban halt meg: a kereskedelmi tőke útjának egyik 37 Ruppók kezdeteire Pásztor i. m. 51.1. (Rupp Károly 1788. évi telekvásárlásai) ; 156 — 170. 1. (1840 telekjegyzéken Rupp Ignác ingatlanai passim) ; kapcsolataik a 60-as években nyilhegyi előnévvel megnemesített Rupp Jakabhoz, az ismert helytörténészhez még tisztázatlanok : Imre és Zsigmond az ő fiai voltak (később jeles virilisek) 38 Herzogékra: Kempelen i. m. (Zsidó cs.) I. k. 138. 1.; Sándori, m. (Nagyipar) 71. 1. 282