Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
érsekre és azokra a főembereire bízta, akik akkoriban éppen — a királyné oldalán — a (királyi) curiában (in curia circa reginam) tartózkodtak. 132 A delegált bíróság, az ügy kivizsgálására, inquisitorokként, Márton mester bácsi kanonokot és C. budai prépost B. káplánját 133 küldte ki Pozsony és Nyitra megyébe, kik onnan visszatérve írásban is beszámoltak nyomozásuk eredményéről. Az ítélethozatal előtt a felek — a bíróság hozzájárulásával — békebírák ítéletére bízták ügyüket. Ezek: Dezső csanádi püspök, Poth egykori nádor és a Doma oklevelében is szereplő Sándor somogyi ispán a Sala földjéhez tartozó két falut : Sztarát és Udvarit, melyeket Csukár és társai elfoglalva lerontottak, visszaítélik a szentmártoni apátságnak 134 , döntésüket pedig írásba is foglalják. 135 A felek a békebírák ítéletében megnyugodtak, mire a bíróság a Győr-nembeli Márton mesterrel a vitás földet körülhatároltatta és TJros apátot annak birtokába beiktatta. Mindez pedig, mint ahogyan az oklevél befejező sorai elmondják, „Miklósnak, a királyné udvarispánjának és győri ispánnak, Tyburcius mosonyi ispánnak, Bagun fehérvári ispánnak és Péter csanádi ispánnak az egybehangzó hozzájárulásával és egyetértő helyeslésével történt, kik akkoriban éppen a (királyi) curiában, a királyné kíséretében (in curia circa dominam reginam) tartózkodtak, a leggy őzedelmesebb András királynak, III. Béla fiának az uralkodása alatt, amikor a tiszteletreméltó Bertoldus kalocsai és János esztergomi érsek a hit alapjain (állva) szerencsésen kormányozták az Isten egyházát, és Bánk pozsonyi ispán volt a nádor, András a bodrogi, Gyula pedig a bácsi ispán ; az Úr megtestesülésének ezerkétszáztizennegyedik esztendejében". 136 • 132 G. regine Vngarie et nobis, scilicet venerabili B. Colocensi archiepiscopo et universis principibus communiter in curia circa ipsam reginam tunc temporis coniniorantibus, pleno iure secundum iustitie tramitem dimisit diffiniendam. Pannonh. rendtört. I. 628. — Itt tehát királyi és nem csupán királynéi curiáról van szó, mint ezt az oklevél (e részben téves) fejregesztájában olvassuk. (Ez így hangzik: ,,1214. — Az előző évben Gertrud királyné curiájában egybegyűlt Bertold érsek és más főemberek levele, mely szerint ők II. András király megbízásából három tekintélyes választott biró Ítélete alapján Uros szentmártoni apátnak visszaadatták a Sala földjéhez tartozó Sztara és Udvari nevű falvakat, melyeket Csukár ós társai lerontottak; egyszersmind leíratták az egész Salaföld határait.") 133 js^Qg vero viam regiam pre oculis habentes, ut Veritas sepius exsagitata magis splendesceat in lucem, duos, scilicet magistrum M(artinum) canonicum Baciensem fidelem nobis in pluribus et B. capellanum C. prepositi Budensis, viros discretos et providos a conterminalibus vicinis circumiacentibus ad inquirendam omnimodam rei veritatem ad Posoniensem simul et ad Nitriensem partes a nostro latere misimus diligenter inquisitores. Pannonh. rendtört. I. 628. 134 Pannonh. rendtört. I. 627. 135 Az arbiterek oklevelének tartalmát az 1214-es oklevél is közli. Pannonh. rendtört. I. 628. . ' 136 Hec vero acta sunt Nicolao curiali comité regine et Geuriensi, Tyburcio comité Musuniensi, Bagun comité Albensi, Petro comité Cenadiensi in curia circa dominam reginam tunc commorantibus et omnia unanimi consensu conprobantibus, A(ndrea) victoriosissimo rege, tertii filio Bele, régnante, venerabilibus B(ertoldo) Colocensi, I(ohanne) Strigoniensi archiepiseopis, féliciter in fundamento fidei ecclesiam Dei gubernantibus, Banc palatino et comité Posoniensi, Andrea Budruguiensi, Gula Baciensi comitibus existentibus. Anno ab incarnatione Domini millesimo CC.-mo X.-mo IUI. Pannonh. rendtört. I. 630. — Ez az 1214-ben kiállított oklevél tehát azt mondja, hogy a bennefoglalt és lebonyolítására hosszabb időt igénylő jogi cselekmény Miklós királynéi udvarispán és győri ispán, Bagun fehérvári ispán, valamint Péter csanádi ispán közreműködésével történt, amikor Bánk pozsonyi ispán volt a nádor, András bodrogi, Gyula pedig bácsi ispán. Az ügy lebonyolításában szereplő Miklós királynéi udvarispánsága a királyné halálával (1213. szept.28. —Pauler: Lm.. II 2 . 53.) megszűnt, s 1214-ben (és később) győri ispánként sem szerepel, Bagunt a fehérvári ispánságban 1214-ben Miklós (Szentpétery : Kritikai jegyz. 291, reg.), Péter csanádi ispánt pedig Márton váltotta fel (uo. 291. reg.); a méltóságsorban szereplők közül Bánk nádor 1213 őszén (rövid időre) csak pozsonyi ispánságát tartotta meg (uo. 282., 283. reg.), András bodrogi ispánságát 1214-ben az új nádor (Miklós — uo. 282., 283. reg.), Gyula bácsi ispánságát pedig szintén 1214-ben Salamon királyi tárnokmester vette át (uo. 289. és 291. reg.), s 27
