Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

magasnyomású, háromkazános gőzgépe 30 különböző fűrészt (ebből 24 egyszerű körfűrész) és számos más speciális gépet működtetve 325 szak- és segédmunkással dolgozik. (Közülük 25 gyermek is van, akik 30— 70 krajcár napszámbérért dolgoznak : oktatásukra a gyártelepen a tulajdonos külön iskolát is alapított, ahol egy tanító naponta kétszer 2 — 2 órában tanít. E sajátos jelenség magyarázatát rögtön megkapjuk, miután kiderül, hogy a telepen 18 órá­ban folyik a munka : az osztott műszakok miatt iskolakötelezettségüknek eleget tenni nem képes gyermekek számára a helybeli tanítás tehát még nyilván az olcsóbb megoldásnak látszott a tulajdonos előtt.) Egy mérnök ós öt művezetőféle szakmunkás, valamint gépész, raktáros, kiadó és négy adminisztrátor segítségével a telepen évi 300 000 köbláb törzsfát dolgoznak fel, 22 000 öl keményfát pedig 8000 öl fakockává. A cég láthatóan elsősorban már nem az épületfára specializálja magát, hanem felismerve a konjunktúra éveiben különös gyorsasággal nekilendülő városépítésben rejlő speciális lehetőségeket, egyrészt az épületek belső berendezésének faáruit szállítja : parkettákat és intarziafát (mahagóni-, ében- és diófát Amerikából kap), másrészt az előkelő utak zajcsökkentő burkolására használt keményfa kockát ; utóbbiból exportál is. Alaposabban utánanézve, az adójegyzékből emellett azt is meg­tudjuk, hogy Neuschloss Miksának háztulajdona is volt, ha nem is túl nagy jövedelmű. Az adójegyzéken ugyanis már jóval a virilista határ alatt megtalálhatjuk a Neuschloss Simon és fiai céget, mint 268 frt házbéradójú ingatlanok birtokosát. 1888-ra a család két ága továbbra is külön tevékenykedik, Neuschloss Miksa a Neusch­loss Károly és fia cég tulajdonosaként fizet 613 frt adót (ekkor már a vidéki kincstári fűrész­telepek egy része is a cég bérletében van), Marcell és Ödön pedig egyenként 526 frt-tal fognak adózni. Az ő kettejük cégét Neuschloss Marcell fogja tovább vinni: elvégezvén a pesti piaristák hat osztályát, apja üzletében, majd egy hamburgi cégnél volt gyakornok: apja halála után visszatért Pestre, megszerezte az ácsmesteri képesítést és 1882-ben Ödön testvérével együtt átvették a céget. Az ő vezetésük alatt a cég azonban a fakereskedelem mellett már számos, kifejezetten építészeti feladatokkal járó vállalkozásba is belebocsát­kozik. A cég építi majd fel Przemysl erődjeit és laktanyáit ugyanúgy ahogy a 80-as években elvállalta a leégett Eperjes újjáépítését, de Neuschlossék építenek laktanyát Lembergben, Vácott, Budapesten (itt egyenesen hármat) ; hadapród iskolákat Sopronban, Pécsett, Nagy­váradon ; ők töltik fel a Margitszigetet, építik az elevátort és gyárakat ; pályaudvart építenek Pozsonyban és mindenféle hidakat. A Neuschloss cég építi meg a Millenáris kiállítás történel­mi épületcsoportját, a ma Vajdahunyad vára néven ismert komplexust is, valamint — saját rizikójára — a Millenáris Sportpályát. Neuschloss Marcell akkorra már bankoknak és gyárak­nak is nagy részvényese, de ügyvezető helyettes nagymestere és később tiszteletbeli nagy­mestere a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak, lovagja a Ferenc József Rendnek, a harmadosztályú Vaskorona Rendnek, 1896-tól királyi tanácsos. Olyan út ez, a magyar­országi fa- és építőipar vonatkozásában, mellyel csak a terménykereskedő hatvani Deutschoké hasonlítható össze. A Neuschloss család Simon özvegyének Hirschler Jozefának révén azonban nyilván­való rokonságban van a város egy másik, ugyancsak virilista, sőt 686 frt jövedelmi adóját tekintve mindkét Neusehlosst felülmúló fakereskedő családjával, a Hirschler Leon és társai Hirschler Frigyes, Ede, Adolf, Hermann, Vilmos a mai Arany János utca 7-ben működött fakereskedő cég tulajdonosaival, A család pozsonyi eredetű, Pestre csak a 30-as évek elején költöztek fel: 1887-ben Hirschler Miksa és Lipót-János, valamint gyermekeik (nevüket egyúttal Zalánra változtatva) alsódomborui előnévvel kapnak majd nemességet. A család láthatóan közvetítő kereskedelemre rendezkedik be, fafeldolgozással nem foglalkoznak, csupán a Józsefvárosban volt egy 18 lóerős, 12 munkással dolgozó kis fűrésztelepük. A Nógrád megyei Andrásfalván azonban egy kisebb szénbányájuk is van, mely egyes adatok szerint 150 000, másik szerint 94 000 vámmázsányi szenet termelt: előbbi mennyiség értékét közel 17 000 frt-ra becsülik. A család emellett már az értelmiségi pályára is küld tagokat :. Neuschloss Simonne testvére, Hirsehler Ignác jeles szemészprofesszor, 1869 óta az Akadémia tagja, 1874-től az Orvosegylet elnöke, az Országos Közegészségügyi Tanács tagja, 1885-től pedig főrendiházi tag. Hirsehler volt az 1868 — 69. évi izraelita kongresszus elnöke, majd a pesti 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom