Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

adófizetők a városi társadalomban elfoglalt helyének pontosabb meghatározására is. Ilyetén eltéréseik ellenére is, a két alapjában azonos jegyzék így egészében szilárd bázist nyújt e fontos réteg elemzéséhez a főváros egyesítésének esztendejében. 1. Vizsgálatunk kiindulópontjául tekintsük át 1873 legnagyobb budapesti adófizetőinek vagyoni rétegeződését : 1. tábla BUDAPEST LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐINEK RÉTEGEZÖDÉSE A FIZETETT ADÓÖSSZEG NAGYSÁGA SZERINT* Fizetett adó frt Budán és Óbudán Pesten Fizetett adó frt személy forint személy forint 25 532 1 25 532,87 10 001—25 531 — — 12 142 629,65 5 001—10 000 1 6 061 28 167 808,58 2 501— 5 000 2 6 405 102 352 249,90 1001— 2 500 16 23 524 265 419 786,57 751—1000 26 22 115 154 131 988,82 501— 750 51 30 692 283 172 635,83 400— 500 41 18 495 227 101 297,45 Összesen: 137 107 292 1072 1 513 929,67 * Az 1200 legnagyobb adózó köre pontosan a 404 frt adót fizetőknél zárul: e körben Buda 1—137, Pest 1—1058, Óbuda 1—5 sorszámú adózói foglalnak helyet. A 400 frt-os kategóriahatárt az egyéb forrásokban alkalmazott kategorizálással való egyszerűbb összehasonlítás érdekében őriztük meg. A táblázat első látásra is világosan mutatja, hogy a főváros legnagyobb adófizetőinek csoportja két szempontból is erősen polarizált. Feltűnő egyrészt Pest hatalmas, kezel nyolcszoros fölénye a lélekszámát tekintve csak négyszerte kisebb testvérváros felett — másrészt ezen belül a 2500 frt felett és alatt adózók számának roppant különbsége (s ezen belül a 2500 frt felett adózók vonatkozásában a budaiak gyakorlatilag teljes hiánya, sőt túlnyomó hányaduknak a 750 frt alatti adózók köze történt leszorulása). Buda jelentéktelensége véleményünk szerint olyan körülmény, mely további vizsgálataink során a jobb parti várost a maga homogénül szűkös vagyoni viszonyaival eleve elhanyagolhatóvá teszi. A Budapest fejlődését elsősorban előmozdító tényezők társadalmi vetületét a maguk teljességében és valóságában csupán Pesten is kielégítően tudjuk tanulmányozni. Mint említettük, a pesti adójegyzék a virilisek adóját adónemenkénti bontásban mutatja be: ennek során részletezve a házbéradó, a jövedelemadó, a telekadó és a személyes kereseti adó címén kivetett összeget. Ezek közül azonban csupán a házbéradó és a jövedelemadó jelentősebb: Pest város 1873. évi 7 millió 543 ezer forint összadójából az előbbinek 3 millió 400 ezer, utóbbinak 3 millió 4 ezer forintnyi összege együttesen az összadó több mint 84%-a.

4 így a továbbiakban a Pest 1058 legnagyobb adótétele alatti adókat elemezve, megelégedhetünk csupán az e két legnagyobb hozamú adó címén fizetett összegek vizsgálatával. 4 Körösi József: Budapesti adó-tanulmányok. I. Jövedelmi adó 1873. és 1874-ről. II. Házbéradó 1873, 1874, 1875 és 1876-ról. Bp. 1877. (Budapest főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei XIII) (a továbbiakban: Körösi XIII.) VIII. 1. 251