Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
hogy 1236-ban Dénes nádor (Ó-)Budán ítélkezett 96 , arra következtethetünk, hogy az év nagyböjtjén a királyi curia is ott tartózkodott. 1239. március 6-án IV. Béla (Ó-)Budán kelt oklevelében az esztergomi egyháznak adományozta Ság és Ebed földjét 97 , március 20-án (egy héttel húsvét előtt) pedig ugyanott a Sala-birtok ügyében, Csukár és más pozsonyi várjobbágyok ellen, a pannonhalmi apátság javára hozott ítéletet 98 . 1240 nagyböjtjén négy ízben: március 13-án (adomány 99 ), 21-én (adomány 100 ), április 2-án (ítélet 101 ) és 6-án (adomány 102 ) keltezett (Ó-)Budáról. Ezzel pedig elérkeztünk Rogeriusig, aki IV. Bélának és curiájának 1241. évi nagyböjti (ó)budai tartózkodásáról, ottani tevékenységéről kimerítő tájékoztatást adott. 103 Effajta adataink a tatárjárás utáni évekből is vannak. így 1243 húsvétján 104 és 1249 nagyböjtjén 105 fordul meg IV. Béla (Ó-)Budán. 1251. március 21-én Benedek kalocsai érsek (egykori budai prépost és királyi kancelHr) keltezi az esztergomi érsek javára kiállított adománylevelét (Ó-)Budáról 106 . 1254. április 3-án 107 és 1256. március 21 —22-én a király tartózkodik ott 108 ,1266. március 23-án pedig Margitszigeten békül ki a fiával: Istvánnal. 109 Ez az egyesség arról is nevezetes, hogy az alattvalóik peres ügyeiben mindkettejük által megtartandó rendes bíráskodási időszakot állapít meg: az első a nagyböjt közepe (a Quadragesima media), a második: Kisasszony napja (szeptember 8.), a harmadik pedig Szent Miklós ünnepe (december 6.) 110 . Hogy pedig korszakunkban a nagyböjt ideje valóban a király kormányzati és bírói tevékenységének tudatosan és intézményesen rendelt időszaka, bizonyítja végül Favus veszprémi prépost 1268. április 5-ón kelt arról szóló memorialisa, hogy Ponith cornes fia: Jakab a saját, atyja és rokonai nevében, a (budai) királyi curiában, Pál veszprémi püspök jelenlétében, aki a Quadragesima idején éppen Budán tartózkodott 111 , — tiltakozását jelentette be azért, mert a király delegált bírái, egy földdarab ügyében, az ő és hozzátartozói hozzájárulása nélkül adtak ki egy oklevelet. A húsvét legkorábban március 22-re, legkésőbben pedig április 25-re esvén, a Quadragesima a február 4-e, illetve március 10-e és március 22-e, illetve április 25-e közötti időt, általában tehát a tavasz első heteit foglalja magában. Ilyenkor hó már nemigen borítja az országot, s az utak is felszáradtak, nincs tehát komoly akadálya annak, hogy ki-ki lovára üljön s (a tél idején jól átgondolt) ügyesbajos dolgában, egy ismert és mindenki számára egyformán megközelíthető központi helyen tartózkodó királyát vagy annak curiáját fölkeresse. 112 96 Pannonh. rendtört. I. 751. (Datum Bude.) — IV. Béla 1238. július 6-án Budán erősít meg egy oklevelet. Szentpétery : Kritikai jegyz. 519. 97 Mon. eeel. Strig. I. 327-328. 98 Pannonh. rendtört. I. 764—765. (Datum Bude. . .) 99 Mon. eecl. Strig. I. 336. — Előzőleg, február 7-én, Pestről keltez. Hazai okmt. VI. 38.; Szentpétery : Kritikai jegyz. 672. reg. 100 Szentpétery : Kritikai jegyz. 674. reg. 101 Pannonh. rendtört. XII. B. 286. 102 Szentpétery : Kritikai jegyz. 676. reg. 103 L. as 1. fejezetet. 104 Sebestyén : i. m. 20. 105 Sebestyén : i. m. 21. 106 Mon. eccl. Strig. I. 385-386. 107 Sebestyén: i. m. 22. 10S Sebestyén: i. m. 22. 109 Sebestyén : i. m. 22. 1. 110 Mon. eccl. Strig. I. 533-534. _ 111 . . .in presentia domini nostri reverendi Pauli episcopi ecclesie nostre, cum idem in quadragesima Bude esset, . . . predictus Iacobus vice et nomine suo ac patris sui et suorum cognatorum in curia regis contradixit. Wagner: Urkundenb. I. 343 — 344. — Ez azonban már Új Budán is történhetett. L. Kubinyi: (a 242. jegyzetben i. m.) 125. 112 A nyár és ősz a mezőgazdasági munkák miatt alkalmatlan a hosszabb távozásra, a tél pedig fizikai akadálya a nagyobb távolságra való utazásnak. Ezért állapodik meg a szent22
