Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247
Ganz Ábrahám tanuló- és vándorévei Ganz egy kicsiny svájci faluban, Embrach községben született 1814. február 6-án 2 . Atyja, Ulrich a falu tanítója volt, akinek két házasságából tizenegy életbenmaradott gyermekéről kellett gondoskodni, amihez a tanítói fizetés, járandósági szőlők jövedelme kevésnek bizonyult. Ezért arra törekedett, hogy gyermekei minél előbb, saját erejükből álljanak helyt az életben. Legidősebb fiát, a bibliai nevű Ábrahámot azonban maga mellett akarta tartani. De a fiatal ember érdeklődése más irányba terelődött, őt elsősorban a falusi lakatos és vasöntő műhelyben folyó munka kötötte le. Ganz Ulrich nem kívánta fia elképzeléseit jövendő életéről keresztezni s nem emelt kifogást az ellen, hogy iskolai tanulmányai befejeztével a zürichi Escher-Wyss féle szövőszék készítő gyárba — amelyet éppen ez idő tájt bővítettek öntödével és gépgyártó részleggel — álljon be inasként. Másfél éves tanulóideje alatt alaposan megismerte a vasöntést, a formaszekrények, új formák és öntvények készítésének fortélyait. Eletközelségből tapasztalhatta, milyen nehéz a korabeli üzemekben dolgozó munkások vagy a kisebb mestereknél dolgozó legények sorsa. Ganz, amikor úgy vélte, hogy mindent elsajátított, amit csak ez üzemben lehetséges volt, kitűnő ajánlólevél birtokában, jobb munkahely után nézett 3 . Vándorút jának következő állomása Schaff hausen. A város öntödéjében csaknem fél évet munkálkodott, majd az Elszászban fekvő hírneves Schlumburger gyárban dolgozott. Ganz e gyárban nemcsak a korszerű nagyipari termelést tanulmányozhatta, hanem megismerte a korabeli ipari munkásság életét, amely sok vonatkozásban kedvezőtlenebb volt, mint a céhlegényeké. Majd a svájci Uster városka öntödéjében vezénylő segédként töltött elegy évet. Itt megismerte a vezetés, a munkaszervezés problémáit, valamint az anyagbeszerzés és piaci értékesítés gondjait. Tanulóideje első évei néha reménytelennek és céltalannak szövege maradt fenn. Nag ,'on értékes támpontot jelentett Berlász Jenő tanulmánya : A Ganz gyár első félszázada 1844 — 1895. (Tanulmányok Budapest múltjából XII. k. Bp. 1957. 349 — 458. 1.) Berlász Jenő műve az első szaktörtónész által készített, tudományos értékű hazai üzemtörténeti monc gráfia. Jelen tanulmány Ganz életének eseményeire vonatkozóan újabban általam felkutatott adatokra támaszkodik, s a fejlődós egyes állomásait is — éppen ez újabb eredmények alapján — a korábban készített feldolgozásoktól némiképpen eltérően értékeli. Megírásához Ganz Ábrahám tragikus halálának centennáriuma ós a régi üzem megszüntetése adott ösztönzést. — Az idézett szöveg a Magyarország és a Nagyvilág 1868. januári számaiban megjelent nekrológból van. 2 A legpontosabb egykorú életrajznak Sarkady István Hajnal Albumában megjelent biográfia (Pest. 1867. 242 — 244. 1.) tekinthető. A korszak fontosabb szereplőinek életrajzait tartalmazó kötet szerzője, minden valószínűség szerint Ganzzal való beszélgetés alapján készítette el tanulmányát, mely mértéktartó stílusban, pontos adatokat közöl. — Érdekes megemlíteni, hogy Ganz születésének pontos dátuma egyetlen eddig napvilágot látott életrajzban sem található meg. Az 1814. február 6-i hiteles adatot az embrachi községtanács szíves segítségének köszönhetjük, amelynek révén dr. Bodoky Richárd, Ganz felesége rokonságának egyik tagja számára lehetővé tette a helyszíni kutatást, s az anyakönyvi bejegyzések fotókópiáját is rendelkezésére bocsátotta. Ez úton fejezem ki köszönetemet dr. Bodoky Richárdnak szíves közléséért. 3 Füzessy (Fuszek) István: Adatok néhai Ganz Ábrahám és neje történetéhez. Kézirat. Bp. 1934. A mű szerzője kapcsolatban és távoli rokonságban állt Ganz feleségével, s részt vett a vagyonkezelésben. Ganz nevelt leánya, Pospesch Anna és a saját visszaemlékezésein kívül a kézirat megőrizte a családi hagyomány fontosabb részleteit, s néhány Ganzlevél szövegét. Ez úton fejezem ki köszönetemet a Füzessy családnak a kézirat szíves felhasználhatásáért. — A zürichi kanton ipar- és társadalomtörténetére: Anion Largia: Der Geschichte von Stadt und Landschaft Zürich. Zürich 1945. 2. k. — Fiatalsága miatt még három évig akarták visszatartani, de végül is megkapta a segédlevelet. Ganz életrajzára kutatást végzett Friedrich Hegi svájci vasút- és ipartörténész is. Néhány idevágó cikkét a Neue Züricher Zeitung 1912. júl. 2., valamint a Züricher Wochenchronik 1912. júl. 6. számaitan jelenteti; meg. 212
