Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

nyira a mulatság és szórakozás megszervezéséhez, mint az ausztriaiban. A Margitszigeten nem volt több tizenöt embernél — s ezek közül hárman a világ leghatalmasabb uralkodói — de a falusi ünnepséget olyan nagyszerűen készítették elő, hogy feszességnek, mesterkéltségnek nyomát sem leltem ; mindenki egyformán vidám volt. Hat órakor gróf Sándor

23 bálján jelentünk meg; a gróf palotája párisi ízlésről tanúskodik. Itt találtuk az egész nemességet, mely szüntelenül azt a kívánságát hangoztatta, hogy a cár hosszabbítsa meg magyarországi tartózkodását. Az az őszinteség, mellyel a legtiszteletreméltóbb személyek velem beszéltek, mind jobban magához láncolt engem és az a gondolat, hogy rövidesen el kell tőlük búcsúznom, méghozzá minden valószínűség szerint örökre, valósággal felzaklatott. Tizenhatodikán reggel utaztam el a magyar fővárosból, ahol a lehető legkellemesebb napokat töltöttem." Az 1793-ban született Pjotr Ivanovics Keppen (1793 —1864)

24 1822 május 13-án érkezett a fővárosba, ahol.három hetet töltött a nevezetességek megtekintésével, vezető tudósainkkal folytatott beszélgetésekkel. Keppen irodalomtörténész, régész, szlavista, statisztikus, geográfus és etnográfus volt egy személyben, polihisztor a javából. Pesti — mindmáig kéziratban fekvő — feljegyzései e tudományágak művelésének jegyében íródtak; ezért csak azok összevont közlésére szorítkozunk s csupán a fővároshoz szorosabban fonódó részleteket ismertetjük szó szerinti fordításban. Első útja a könyvesboltba vezet. ,,Itt megvásároltam a Korabinsky-féle „Magyarország kis atlaszát" és megtudtam, hogy Lipsky térképe, melyért útitársam a bécsi Artaria-cégnél 175 forintot fizetett, itt nemrég 70 forintért kelt el, a budai egyetemi nyomdában pedig 60 forintba kerül. Megvásároltam ezenkívül Joseph Leyrer: Die Stadt Pesth und ihre Gegend c. művét, Franz Schamstól a Vollständige Beschreybung der Kngl. Freystadt Pest in Ungarn c. munkát, Marton József németek részére írt magyar nyelvkönyvét, továbbá Pest 1821. évben és Buda 1882. évben kiadott térképét. Este meglátogattam Schedius

25 professzort, akihez ajánlólevelet kaptam Bethlen Elek

26 és Majláth János

27 grófoktól. Rendkívül szívesen fogadott s azonnyómban elkezdtünk beszélgetni Magyarországról". Először Kitaibel Pál botanikai könyvével kapcsolatosan kér felvilágosítást Schediustól, majd a Duna hidrológiai sajátosságainak megbeszélése után rátérnek a régiségekre. Másnap Horvát István

28

, a múzeumi könyvtár őre fogadta. Először numizmatikai könyvekről cserélnek eszméket, majd az orosz utasa könyvtárigazgató kalauzolása mellett ismerkedik a két város nevezetességeivel. „Ebéd után különböző városi kertekben voltunk, előbb a budai oldalon az ún. Neuer Maierhof ban majd a pesti oldalon a Stadtwäldle-ben, ezt követőleg az Orczy-kertben jártunk, végül pedig a Beleznay-kertben hallgattuk az itteni legjobb nemzeti muzsikus, a cigány Bihari

29 hegedűjátékát. Bihari különleges tehetséggel képes rögtönözni hangszerén; muzsikája különösen akkor ragadja el az itteni lakosságot, amikor magyar nemzeti dalokat játszik variációkkal". 15-én reggel ismét Horvát Istvánnal találkozik és hosszasan beszélgetnek a 83 Vö. LestyánS: Pest-budai regélő. Bp.

5 1940., 118. 1. 24 Irodalomtörténész, régész, statisztikus stb. •—• Vö. Tardy L.: P. I. Keppen 1822. évi pesti naplójából. OSzK. evkönyve 1963-1964. Bp. 1966. 241-246. 1. 25 Schedius Lajos (1768 — 1847) egyetemi tanár, író és esztéta 26 Bethlen Elek (1771 — 1841) történész, nemzetgazda és színműíró 27 Majláth János (1786 — 1855) aulikus történetíró, publicista és költő. 28 Horvát István (1784 — 1846) egyetemi tanár, történész, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője. 29 Bihari János (1769 — 1827) hegedűvirtuóz és zeneszerző. 200