Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

latára abbahagytam a fürdőzést; majd a bártfai vizekkel fogok megpróbálkozni/ melyek sajátságaiknál fogva alkalmasabbak lehetnek sebeimre, mint az itteniek. Elhagytam hát Pestet és vele együtt a kellemes életet." A. M. Danyilevszhij

21 1814-ben fordult meg a magyar fővárosban, mint a bécsi kongresszusról idelátogató Sándor cár kíséretének tagja. Utiemlékei egy folyóirat hasábjain láttak napvilágot. Megfigyelései nem oly mélyrehatók, leírásai nem oly alaposak, mint Bronyevszkijnek négy évvel korábban készült feljegyzései. Danyilevszkij azonban sokkal rövidebb ideig tartózkodott hazánkban és beosztása miatt sem igen volt alkalma, hogy alaposabb benyomásokat gyűjthessen. „Reggel tíz órakor az udvar felkerekedett, hogy megtekintse Buda és Pest nevezetességeit. A legjelentősebb a gróf Széchenyi által alapított múzeum. Ebben az intézményben elhelyezést nyert valamennyi Magyarországon fellelhető természeti ritkaság, magyarok által előállított műalkotás és minden, az országgal kapcsolatos termék; valóban teljes mértékben megérdemli a nemzeti múzeum elnevezést. Megtekintettünk különféle más intézményeket is és bejártuk csaknem az egész várost. Pest nagyobb Budánál; mindkét város utcái szélesek, házaik egy vagy kétemeletesek. Mindössze öt nagy épületet láttam; az üzletek, boltok szegényesek, árukészletük nem vall igényességre. Az utcák tele régimódi hintókkal; valóban választékos ízlésű fogatnak azonban nyoma sincs. A magyar főváros egyáltalán nem nyújt vonzó képet ; az a függőség, amelyben az ország él, nem teszi lehetővé az ipar fejlődését. A lakosság egyáltalán nem hasonlít a németekre; inkább.az ukránokra emlékeztetnek harcias külsejükkel és büszke tartásukkal. A királyi palotában dámák, a papság, tisztek, nemesek és főhivatalnokok várakoztak arra, hogy bemutassák őket a cárnak. Őfelsége a cár ez alkalommal elsőízben öltött huszár-uniformist, ami — mint a magyar nemzeti viselet iránti tisztelet megnyilvánulása — rendkívül megnyerte a magyarok tetszését. A magyar nemesség egyike a legragyogóbb aknák Európában, ami a családok ősiségét, gazdagságát és hazájuk erkölcseihez és szokásaihoz való ragaszkodásukat illeti. Asszonyaik feketében, fejükön diadémmal, arcukon áttetsző fátyollal, melyet Olaszországban mezzaro-nak neveznek. Sohasem láttam együtt ilyen sok gyönyörűszép asszonyt. Ebéd után az udvar a Gellérthegyet kereste fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Duna folyására. A hegytetőn csillagvizsgáló található, ahol Reisenbach híres tudós várt bennünket és bemutatta az asztronómiai műszereket. Szerény, nagy tudású férfiú. A Gellérthegyről előtáruló panoráma azonban jobban érdekelt, mint a professzor magyarázatai ; úgy éreztem, hogy csaknem az egész udvar osztotta véleményemet.

22 A palotába már nem tudtunk visszatérni, mivel bálra voltunk hivatalosak, ahol mindkét nem képviselői valósággal elárasztottak bennünket udvariasságuk és tiszteletük megnyilvánulásaival. Igen sok asszonnyal folytattam beszélgetést, meg akarván ismerni nézeteiket. Minden várakozásomat felülmúlták, ami a jólneveltséget illeti. Tiszta franciasággal beszéltek, ügyesen, okosan — az ember el sem tudja képzelni, hogy miként jutottak a műveltség ily magas fokára Európának eme távoli sarkában! Az idő rövidsége miatt nem tudtam hosszasabban elbeszélgetni a magyar nemesekkel, pedig szerettem volna komolyabb ismeretséget kötni velük; de közülük néhányan a nemes lelkekre jellemző nyíltsággal a kormányzásukkal 21 Vö. Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből id. h. 139—142. 1. 22 Vö. Kelényi B. Ottó: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. A História könyvtára, 3. füzet. Bp., 1939., 22., 1. és uő: A szent szövetségben egyesült uralkodók látogatása Bp.-en Bp., 1931, 20. 1. 198