Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
A XII. század második felében — bár még lassan — de már észrevehető módon szaporodni kezdenek a királyaink itineráriumával kapcsolatos okleveles adataink 75 , az ünnepek megüléséről azonban 1232-ig, majd Rogeriusig (1241) nem esik bennük szó. Ezt a mi szempontunkból adatszegény időszakot megelőző és követő két korszak idevágó adatait azonban joggal vonatkoztathatjuk a közbeeső időre is — azért, mert a XIII. század eleje óta megjelennek a király újabb székhelyén: (Ó-)Budán kibocsátott vagy az (Ó-)Budáról mint királyi székhelyről megemlékező oklevelek, köztük a Quadragesima idején (O-)Budán vagy másutt kelt néhány oklevél. Sorukat a nemrég felfedezett kincsünk: Doma (1213-i) oklevele nyitja meg, aki — mint a következőkben még látni fogjuk, azt mondja el benne, hogy az általa írásba foglalt egyesség az (ó)budai (királyi) curiában jött létre, s az ott kitűzött kölcsönvisszafizetési határidő (április 24-e) pedig azt a jogos következtetést engedi meg számunkra, hogy a felesége hitbéréért ellene indított pert az 1213. év nagyböjtjén tárgyalták. 76 A pénzügyi kormányzat évének terjedelmét foglalja két húsvét közé az 1222. évi Aranybulla 23. articulusa 77 , s ez idő tájt a bíráskodás egyik leggyakoribb határnapjaként is kezd már szerepelni a Quadragesima és a húsvét. 1228-ban például Ugrin kalocsai érsek (mint a király által kiküldött bíró) halaszt el egy ügyet a következő év húsvétjáig, 1229. február 15-én pedig a pannonhalmi apát a veszprémi préposttal és őrkanonokkal állapodik meg Egyed pápai káplán előtt abban, hogy a csernekfalvi királyi curtishoz tartozó falvak tizedeinek ügyében a Laetare-vasárnapon (március 25.) Fehérvárt, Budán vagy Esztergomban fogják őt újból fölkeresni a szerint, hogy éppen hol fog akkor tartózkodni. 78 E helyütt megemlíthetjük még, hogy 1231 nyarán Béla ifjabb király Erdélyből nagy sereggel jött fel (Ó-)Budára, hogy atyját és testvérét Halicsba kísérje. 79 XI. és XII. századi ismertetett adatainkkal szoros rokonsága miatt feltűnő módon ugrik ki XIII. századi adataink megkezdett felsorolásában II. András királynak 1232. május 16-án (a Bivalyok-szigetén) kelt, az országnak Róbert esztergomi érsek által interdictum alá való helyezése s néhány bárója ellen foganatosított kiközösítés miatt IX. Gergely pápához intézett panaszlevele. 80 75 Szentpétery : Kritikai jegyz. 102. reg. (1163); 112. reg. (1166); 118. reg. (1171); 128. reg. (1177); 131. reg. (1181); 138. reg. (1183); 140. reg. (1185); 147. reg. (1188); Theiner: Mon. Slav. I. 3. és 20. (é. n.) 76 L. a 3. fejezetben. 77 Nova moneta nostra per annum observetur, a Pasca usque ad Pasca. Mon. eccl. Strig. I. 235. — A régi pénznek új pénzre való váltása hat hétig (március 15-től, illetve virágvasárnapjától Szent Györgyig — április 25) tartott. Hóman B.: Magyar pénztörténet. Budapest, 1916. 415. és 2. jegyzet. — A II. András király só jövedelméből kiutalt évi 500 ezüst márkát a szalacsi sótiszteknek húsvétkor kellett kifizetniök a jeruzsálemi johanniták részére. Szentpétery : Kritikai jegyz. 329 — 331. reg. (1217.) 78 . . . iudieio distulimus ad venturum pascha. Pannonh. rendtört. I. 690. — ... in Letare Jőrusalem partes comparebunt coram eo, si fuerit Albe vei Bude vei Strigonii. Pannonh. rendtört. I. 692. 79 Hóman B.—Szekfű Gy.: Magyar történet. I. 7 . Budapest, 1941. 507. — Mon. eccl. Strig. I. 272. lapján olvasható és 1230-ra keltezett oklevél nem II., hanem III. Andrástól való, s Budán, 1300. november 3-án kelt. Szentpétery : Kritikai jegyz. 466. u. reg. —- A XIII. század 30-as éveinél szokás megemlékezni Bors ispán neje 1231-i végrendeletének arról a passzusáról, hogy a comitissa egy (ó)budai kereskedőnél lévő értékeit a domonkosok székesfehérvári Szent Margit-egyházára (ecclesie sancte Margarete predicatorum in Alba de Were latino mercatore Budensi LXXX marcas et lucrum) hagyta. (O. L. Dl. 164. Mon. eccl. Strig. I. 280.) A végrendeletnek ez a mondata úgy is magyarázható, hogy az Esztergomban élő Bors ispánék a király (ó)budai curiája révén kerülhetett üzleti kapcsolatba s kereskedővel. 80 Mon. eccl. Strig. I. 283 — 284. — Mezey L. — Makay L.: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI-XV. század. Budapest, 1960. 136-137. 18
