Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
az esztergomi és kalocsai érsek között.* 35 A mi szempontunkból ehelyütt csak az fontos, hogy az ünnepi curia megtartásának az időpontja nálunk a XI. és XII. században a húsvét, az ünnep előkészítő ideje pedig a Quadragesima (nagyböjt), mely a politikai és országlcormányzati tevékenység évszakaként is tükröződik forrásainkban. A XII. század közepe táján Krónikánk szűkszavúvá válik, kárpótlásként azonban az eddiginél nagyobb mértékben az oklevelek lépnek elő történeti forrás gyanánt. Ha nem is olyan színesen, időnkint ők is közölnek egy-egy adatot a Quadragesimáról és a húsvétról, jogbiztosító forr ás jellegüknek megfelelően pedig az uralkodót leginkább kormányzati és jogi ügyek intézése közben mutatják be. Sorukat II. Béla egy 1137. április 11-én kelt oklevele nyitja meg. Pannonhalma leégett templomát Dávid apát újra építette és kibővítette, felszentelésére pedig meghívta a királyt, aki húsvétkor meg is jelent az ünnepségen, s ajándékul a a Roz és Tarján közt levő szántóföldeket, rétet és erdőt adományozta az apátságnak. Az oklevél dátumsora szerint mindez „az úr megtestesülésének 1137. esztendejében, a 2. epacta és 4. concurrens idejében, húsvét ünnepén, április Idusa előtt a negyedik napon történt". 66 1152-ben Margit asszony három szolgálóját végrendeletében felszabadítva úgy intézkedett, hogy senkinek se szolgáljanak többé, kivéve a Quadragesima idejét, amikor mindegyikük 10—10 öl szövetet tartozik felajánlani Szent Márton monostorának és 10—10 szentmisét szolgáltatni érette. 67 Az 1158. évi húsvéti ünnepeket II. Géza Bácson töltötte 68 , s ez alkalommal (egy másolat alapján 69 ) átírta és megerősítette Szent István királynak a pécsváradi monostor részére adott 1.015-i — időközben egy tűzvész alkalmával elpusztult — oklevelét. 70 Bár Szentpétery szerint mind az 1137-i, mind pedig az 1158-i oklevél hamis, azonban — mivel az 1137-it 1262-ben IV. Béla, 71 az 1158-it pedig még II. András 1228-ban 72 írta át, a húsvétra vonatkozó adatoknak XII. századi szerepeltetése ellen nem lehet komoly kifogásunk. Megerősít bennünket e véleményünkben Ottó bambergi püspök életrajzírójának az a följegyzése is, amely az egyházfőnek II. Bélával felvett kapcsolatáról értesít. A püspök 1139 elején követeket küldött a magyar királyhoz azzal a kéréssel, hogy adományával támogassa őt jótékonysága gyakorlásában. II. Béla szívesen fogadta a követeket, és húsvétkor úgy megvendégelte őket, hogy „a németek az ételek bőségét, a pazar jótartást csak az ország rendkívüli termékenységével tudták maguknak megmagyarázni". 73 Az életrajznak ez a helye tehát a húsvétnak ünnepélyes keretek között való megüléséről tanúskodik. Végül e mellett szól II. Gézának az esztergomi egyház részére kiadott 1157-i (kétségtelenül hiteles) adománylevele, mely március hónapban, a Quadragesima idején kelt. 74 „Aufkommen von festen Rezidenzen und Hauptstädten in mittelalterlichen Europa" c. cikkében. Neue Züricher Zeitung. 1958. március 26. A német Pfalzokra von. olv. : Pfalzenexkursion des Institutes für Vor-und Frühgeschichte der Deutsehen Akademie der Wissenschaften zu Berlin vom. 10. — Oktober 1960. Als Manuskript herausg. von W. Unverzagt. 65 L. a következő (2.) fejezetet. 66 . . .celebrato pascha. A pannonhalmi szent Benedek-rend története (röviden: Pannonh. rendtört). Szerk. Erdélyi L. I. Budapest, 1902. 596. 67 Pannonh. rendtört. I. 601. 68 Paschate Baehii celebrato. . .Fejér: CD. II. 148. 69 Pannonh. rend tört. XII. B. 15. 70 Uo. 71 Szentpétery : Kritikai jegyz. 62. reg. 72 Szentpétery: Kritikai jegyz. 93. reg. 73 . . .in festivitate paschali, quae apud Ungaros etiam proter ipsius terrae maximam ubertatem multa epularum largitate splendide ac delicate celebrari sólet, magnifiée habuit nuntios. Gombos: Catalogus 5063. (Vita episcopi Bambergensis.) 74 Mon. eecl. Strig. I. 110. 1157-ben egész március hónap a Quadragesima idejére esett. 2 Tanulmányok Budapest múltjából 17
