Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

Foglalkozáscsoportok 11000 10015000 500110 000 10 00115 000 15 00120 000 20 00130 000 30 00150 000 50 001100 000 100 000en felül forint hagyaték Iparosok 20 42 19 7 3 3 3 3 — Kereskedők és fogadósok 7 11 41 8 8 11 3 8 3 Értelmiségiek 12 — 22 22 22 — — 22 — Tisztviselők 24,5 32 8,5 17 8,5 8,5 — — — Magánzók és háztulajdonosok 22 67 11 Mezőgazdasággal foglalkozók 24 38 38 Egyebek 45 45 10 Ismeretlen foglalkozásúak 54 28 10 4 4 — — — Jelentősebb vagyon tehát elsősorban az értelmiségi és tisztviselő réteg és a kereskedők kezén halmozódott fel. Az iparosok között a gazdag polgárok száma jóval csekélyebb volt. A vagyon ingó—ingatlan-készpénz megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a módos és szegényebb polgárok vagyonának alapja egyaránt az ingatlantulajdon volt. Az ingatlannal rendelkezők 70%-nál az ingatlan értéke összvagyonuknak több mint 70%-át tette ki, és csak 11%-nál képviselt házaik és földjeik értéke jelentéktelenebb összeget. Ez utóbbiaknál szinte kivétel nélkül a hagyaték jelentős hányada kinnlevőség. A kevés ingatlannal, vagy ingatlannal egyáltalán nem rendelkezők 60%-a iparos volt. Az ingó-ingatlan készpénzvagyon és az aktív követelések aránya a különböző foglalkozásbeli kategóriák hagyatékában a következőképp alakult: Ingatlan Ingó Készpénz Követelés SzerszámnyersFoglalkozási csoportok százalékban Készpénz Követelés anyag készáru Iparosok 55,5 9,5 8,7 21,3 5,0 Kereskedők, fogadósok 32,7 4,4 2,1 29,1 31,7 Értelmiségiek 71,2 8,9 1,1 18,8 — Tisztviselők 74,7 17,4 3,6 4,3 — Háztulajdonosok és magánzók 75,2 14,8 4,5 5,5 — Mezőgazdasággal foglalkozók 60,3 7,0 11,3 15,0 6,4 Egyebek 63,2 9,5 6,6 11,1 9,6 Ismeretlen foglalkozásúak 72,5 12,8 2,3 12,4 — 170