Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

tevékenység gyümölcse volt. Papics tőkéjét egyébként óvatosan a biztosabban megtérülő kisebb kölcsönökbe fektette. Az egy-egy hitelügylet során kihelyezett tőke általában nem haladta meg a 2000 forintot. Előfordult azonban, hogy egy év leforgása alatt négy ízben összesen 9000 forint kölcsönt folyósított. A többi polgár által nyújtott hitel messze elmaradt a Papics nyújtotta kölcsönök összege mögött. A tőkeerejében őt leginkább megközelítő Lauterer György serfőzőmester szintén előszeretettel helyezte ki kis tételekben pénzét, s csak egyetlen esetben, 1775-ben adott egyösszegben 8000 forintot Müller gyógyszerésznek. A betáblázási jegyzőkönyvek hitelügyleteinek csak egy részét örökítették meg. Hagyatéki leltára

8 csaknem 6000 forint behajtatlan követelését sorolja fel: ez az összeg kétszázezer forintnyi ingó — és ingatlan vagyonának 30%-a volt. Vagyonának mintegy fele ingatlan — a leltár 2 házát, 3 házhelyet,. 1 majort, 20 szántót, 14 rétet, 13 szőlőt, 2 pincét, 1 erdőrészt tart számon — készpénze mindössze 9000 forint volt, a serfőzde berendezését, eszközeit, nyersanyagkészletét pedig csupán 1850 forintra becsülték. A város másik nagy polgári hitelezője Tempi Albert mézeskalácsos mester 1766 óta a városi kamarás tisztét töltötte be. Követeléseinek zömét, többek között számos 1771 előtti hitelügyletét, halála után özvegye tábláztatta és jegyeztette be a jegyzőkönyvbe. E korábbi követelésekkel együtt kihelyzett tőkéjének összege megközelíti a 20 000 forintot. Lauterertől eltérően Tempi nem törekedett nagy ingatlanvagyon szerzésére. Hagyatéki leltára mindössze egy házat, egy 1100 forintért vásárolt kertet és egy 150 forintra becsült szőlőt tartott nyilván. Vagyonának nagy része kötelezvényekben feküdt. Kinnlevőségei, a még általa 1776-ban összeállított .jegyzék szerint meghaladták a 17 000 forintot, egész vagyona pedig mindössze 28 000 forintot tett ki.

9 Heppler Ferenc mészáros és tímármester özvegye számára a tőkekihelyezés vagyongyarapításának fő forrásává vált. Férjétől mintegy 5000 forintnyi örökség maradt rá.

10 Nyilván ezen kívül is rendelkezett valami vagyonnal, s tőkéjét oly gyümölcsöztetően forgatta, hogy 1769 és 1784 között a betáblázási jegyzőkönyvek 17 080 forint követelését tartják számon. Hitelezőtársaihoz hasonlóan ő is kis, átlag 500 forintos tételekben folyósított hitelt, de hitelügyletei oly sűrűn követték egymást, hogy csupán az 1772-ben folyósított apróbb kölcsönök összege 8600 forintra rúgott. Rendszeresen adott kölcsönöket, többnyire kis tételekben Mák Antal tímármester, majd halála után özvegye és fia is. A betáblázási jegyzőkönyvek az általa folyósított hitelnek csak töredékét tartják nyilván, hiszen özvegye 1784-ben bekövetkezett halálakor vagyonának 60%-a, 28 000 forint feküdt kötelezvényekben.

11 Hasonlóképpen Peck Vince vagyonának is több mint a felét kinnlevőségei tették ki, a hagyatéki leltár ugyanis csaknem 29 000 forint követelését sorolja fel.

12 Peck nagyobb hitelek folyósításától sem riadt vissza: 1773-ban egyösszegben 10 000 forint kölcsönt adott. Halála után egyébként feltűnően sok, 13 000 forint készpénz maradt hátra, míg az eddig említett hitelezők leltárában többnyire csak jelentéktelen összegű készpénzt találtunk. Ugyanakkor értékes ingatlanokkal is rendelkezett, egyedül házát 11 000 forintra becsülték. Erny Mihály szűcsmester, aki jelentős szerepet vitt a város igazgatásában is — 1777-től külső tanácsos, 1781-től a belvárosi plébánia gondviselője, 1783-tól szószóló volt —, elsősorban iparosokat segített ki, többnyire 1000 forintot meg nem haladó kölcsönökkel. Halála után jelentős vagyont hagyott hátra: 85 000 8 PL. PL. Test. a. m. 420. 9 PL. PL. Test. a. a. 1326. 10 PL. PL. Test. a. a. 975. 11 PL. PL. Test. a. a. 1416. 12 FL. PL. Test. a. a. 1406. 168