Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

Ginkota, Beniczky Károly, László és Ferenc faluja az úrbérrendezést megelőző évtizedekben körülbelül 48 éven át szokás alapján végezte szolgáltatásait; azelőtt pedig szerződése volt. A rendezés előtt a jobbágyoknak három kategóriáját különböztették meg : az egészhelyeseket, a féhelyeseket és a gyalogokat. Az egészhelyeseknek 60 pozsonyi mérős szántójuk és 3 szekeres rétjük, a félhelyeseknek 30 pozsonyi mérős szántójuk és 114 szekeres rétjük, a gyalogoknak pedig 15 pozsonyi mérős szántójuk és 1 szekeres rétjük volt. Cenzus címén valamennyien egységesen 3 forint 10 dénárt fizettek. Konyhai ajándékul az egészhelyesek fejenként 1 ludat, 6 tyúkot, 30 tojást és 3 icce vajat, a fólhelyesek és a gyalogok pedig fejenként 1 ludat, 4 tyúkot, 20 tojást és 2 icce vajat adtak; ezenkívül a falu együttesen egy borjút is adott. A robotmunkáknak csak egy részét végezte minden egyes jobbágy, másrészüket a falu lakosai közösen teljesítették úgy, hogy mind az egészhelyesek, mind a félhelyesek, mind pedig a gyalogok közül a szükséghez képest egy-két vagy több ember ment ki. Eobotmunkában megművelték az uraság szántóföldjeit, rétjeit, szőlőjét, kukoricását, veteményeskertjét s feldolgozták kenderjét és lenjét, fát vágtak s hordtak be palotai házába, fát, szénát és egyebeket szállítottak Pestre az ottani háztartása számára, elvégezték az udvara, kertjei, épületei körül adódó javítási munkákat. A szőlőhegyen termett borból hetedet, őszi, tavaszi gabonából, bárányból, kukoricából, tökből, káposztából, mákból, babból és kerék-répából kilencedet adtak. Kenderből nem kellett dézsmát adniuk, mivel fontak. A beneficiumok közé sorolták a jobbágyok a szőlőiket, a 15 holdas községi szántót, meg azt, hogy „egy órányira lakván Pesttül, az micskénk vagyon, könnyen annak follyó árrán distrahálhattyuk". Hátrányosnak mondották viszont, hogy erdejük nincs s a heverő marháiknak kevés a legelő, ezenfelül, mivel a falu országút mellett van, gyakran terhelik katonai átvonulással és fuvarral.

88 A rendezés során Cinkota is urbáriumot kapott s az országos rendelkezésnek megfelelő szolgáltatásokra köteleztetett. A jobbágyokat kivétel nélkül telkes jobbágynak vették: 24 egésztelkes, 29 féltelkes és 22 negyedtelkes jobbágyot írtak be a tabellába.

89 (A negyedtelkesek nyilván azonosak a korábban gyalogoknak nevezett jobbágyokkal.) Valamennyi jobbágynak kisebb lett a cenzusa (3 forint 10 dénár helyett 1 forint) és ajándék címén is kevesebbet kellett ezután adnia. A robotban bekövetkezett változást nem tudjuk felmérni, minthogy ezelőtt nem személy szerint volt megszabva az elvégzendő robot mennyisége. Csaba — a későbbi Rákoscsaba — földesura az úrbérrendezés idején báró Laffert Ignác kapitány volt. A község még 1754-ben szerződést kötött Laffert Ignác anyjával Ettl Mária Borbála bárónővel. Ezt a szerződést 1763-ban Laffert Ignác kevés változtatással megerősítette. A szerződés értelmében Csaba 180 Ft cenzust fizetett az uraságnak. Ezt az összeget maguk között úgy osztották fel, hogy az egészhelyesek 6, a félhelyesek 3 forintot, a gyalogok pedig 1 forint 50 pénzt fizettek. Mint kuriális helység, Csaba nem kilencedet adott a terményekből, hanem eredetileg hetedet. 1745-ben azonban, a marhavészre való tekintettel csupán nyolcad adására kötelezték. Később azonban a jobbágyok kérésére a földesúr nyolcad helyett tizedet szedett gabonából, borból, bárányból, méhből, kukoricából, tökből. Ajándék címén évente egyszer egy borjúval, egy-két fehér kenyérrel és olykor báránnyal „kedveskedett" a földesúrnak a község. 1763-tól kezdve ehelyett házanként 1 libát, 4 csirkét és 20 tojást kellett adniuk. Az 1745. évi szerződés sokféle robotkötelezettséget írt elő: őszi és tavaszi szántáskor 2 nap szántást, az igával nem rendelkező telkes jobbágyoknak és zselléreknek 88 Országos Levéltár, Helytartótanácsi lvt, Dep. urbariale, Tab. urb. com. Pestiensis, Fassiones ad 9 puneta. 89 Uo. possessio Cinkota. 149