Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

a szerződéseket félretéve Pest megye valamennyi helységét az urbárium szerint szabályozzák. 1767. november 18-i rendeletében határozottan meghagyta Pest megyének, hogy „a nagyrészt kereskedők és iparosok által lakott mezővárosok né kényszeríttessenek jobbágyi szolgaságba, hanem kössenek szerződést, sőt a paraszti helyeken is választhatnak a földesurak és jobbágyok az úrbérszabályozás helyett időleges vagy örök szerződést".

38 Vagyis nem kifogásolta, sőt helyeselte, hogy egyes helységek szerződéssel, az úrbéri szabályozásnál enyhébb feltételekkel kezeltessenek. Hiába készült el azonban a szerződéstervezet, a szerződés megkötésére nem került sor, mert az óbudai választott község megbízottai (köztük Hozmán Márton) kijelentették az úriszék előtt, hogy mindaddig nem hajlandók tárgyalni a szerződéskötésről, amíg meg nem érkezik panaszaik ügyében a királyi döntés. Fellépésük aggodalmat ébresztett a megye vezetőiben : Szvetics Jakab adminisztrátor 1772. május 31-én, majd két hét múlva, 1772. június 16-án a megye is kifejezte a helytartótanácsnak azt a meggyőződését, hogy az óbudaiak panaszai és a választáskor történt lázongása ügyében gyors döntésre van szükség, nehogy példájuk az uradalom többi helységeire is átragadjon ; ha az óbudaiak elnyerik büntetésüket, akkor a megye többi helysége is békében marad.

39 A kamara 1772. augusztus 21-én az uralkodóhoz intézett felterjesztésében egyenesen azt javasolja, hogy rendelje el Őfelsége az óbudaiak ellen hozott úriszéki ítéletek végrehajtását, akkor majd elfogadják az új szerződést. Rendkívül jellemző a városon belüli ellentétekre, hogy ugyanakkor, amikor a község vezetői a szerződéskötés ügyében összeült úriszék előtt visszautasítják a szerződés megkötését, majd pedig a küldöttek (Hozmán Márton és^ Régule József) Bécsben kérvényt nyújtanak be a királynőhöz s „reményüket Őfelsége igazságosságába vetve" igyekeznek a szerződés kérdésében eredményt elérni, azalatt a Ferbert által támogatott bíró és esküdtek több ízben is vádaskodásokkal illetik a ,,lázongókat" az úriszék előtt s valóban úgy tűnik — mint az óbudai küldöttek kérvényükben írják —, hogy a bíró és az esküdtek Ferbert tiszttartó jóindulatának megszerzését és megtartását előbbre helyezik az egész község hasznánál és javánál.

40 A királynő figyelmét nem kerülte el az, hogy az óbudai szerződéskötés ügye helytelen mederben halad. 1772. szeptember 30-án a helytartótanácshoz intézett rendeletében kijelentette, hogy Pest megye nem megfelelő módon foglalkozott az óbudai szerződéskötés kérdésével s a határozott királyi rendeletek ellenére formális úrbéri szabályozást dolgozott ki Óbuda számára május 18-án, vagyis az úrbéri összeírás alapján kimutatta Óbudának az urbárium szerinti kötelezettségeit. E rendeletben Mária Terézia ismét utasítást ad arra, hogy kíséreljék meg a szerződéskötést. A helytartótanács ezt a rendeletet október 16-án közölte Pest megyével s hathetes határidőt tűzött ki ennek az évek óta húzódó ügynek az elintézésére. December 11-én azután meg is érkezik a megye jelentése.

41 Eszerint az óbudaiak főemberei — mint később kitűnik, Hozmán Márton és József voltak ezek —- kijelentették, hogy addig nem kötnek szerződést, amíg az ezt elrendelő királyi leiratot Őfelsége aláírásával és pecsétjével nem látják. De a megyei ítélőszék mégis megtárgyalta a kérdést s kidolgozta a szerződés tervét. Ez csak annyiban tért el a májusban készített tervezettől, hogy 1000 nap kézirobotot (amelynek értéke 10 krajcárjával számítva 166 forint 40 krajcár) fenntart a földesúr számára s csak a többi robotnapok megváltását engedi meg ; a két korcsmáért a földesúr által kívánt 1500 forint helyett csak 1000 forintot javasol és a hegy vámot, mivel 38 Uo. 1767. december 1. 39 Uo. 1772. június 16. 40 Uo. 1772. szept. 21. 41 Uo. 1773. M>3. 135