Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

dráma első jelenetének keretében, magyarázatképpen jegyzi meg, hogy a király, úgy, mint más években szokta, 1241-ben is a központi fekvésű (Ó-)Budán ülte meg a Quadragesimát (máskor is ott tartván meg tavaszi közigazgatási és bírói ülésszakát 25 ), ós nagyjaival csaknem egy egész hónapig ott tanácskozva tette meg intézkedéseit a fenyegető veszedelem elhárítására. Mivel ez a néhány adata alap­vetően fontos Budapest régmúltjának a kutatásában, feladatunk annak kivizs­gálása, vajon közlései igazolhatók-e a saját korukra; vagy felbontva: mióta ünneplik királyaink a Quadragesimát (O-)Budán, mikor jelenik meg ottani curiájuk forrásainkban, s végül: tudatában voltak-e létesítői új székhelyük centrális jellegének ? A következőkben ezekre a kérdésekre szeretnénk válaszolni. 2 Már az első kérdésnek (Quadragesima) a vizsgálata, melyhez a további kettő [az (ó)budai királyi curia és az újabb székhely kérdése] szorosan kapcsolódik, sem könnyű — azért, mert elemzése során a királyság belső életébe kell bepillan­tanunk. Ez pedig más, forrásbővebb országok vonatkozásában is nehéz dolog. R. Fawtier például nagy kormányzattörténeti művében, a francia király középkori curiájáról s annak személyzetéről szólva — sajnálkozással jegyzi meg, hogy ebben a korszakban, elég sokáig, alig ismerjük a királyság életét 26 . Ezt az életet elsősorban az uralkodó szüntelen mozgása, állandó helyváltoztatásai befolyásolták. Még az első Capet-házbeli királyoknak sem volt állandó székhelyük, s egyebek mellett azért változtatták folyton, hogy (vándor országkormányzati tevékenységük köz­ben) föléljék uradalmaik készletét, vagy hasznosítsák egyes városokban vagy bizonyos egyházi uradalmakban levő megszállási (descensus) jogaikat. De még akkor is, amikor ez a királyság „nagyhatalommá" válva Európában elsőként alakított magának (Párizsban) fővárost 27 , „kóborló" szokásai nem enyésznek el, úgyhogy az államkormányzatot tanulmányozó historikusnak, legalábbis a középkor első felében, türelmesen nyomon kell követniük az uralkodó itinerariu­mának 28 , menetrendjének egyes állomásait. A javaközépkor utolsó francia királyáról, XI. Lajosról (1461 — 1483) például több külföldi követ is följegyezte, hogy olyan uralkodó, aki után folyton „szaladgálni" kell 29 . Fawtier e vallomása igen megnyugtató számunkra, mikor a magyar állam­szervezet elemei között a kormányzat kora középkori központja(i) után kutatunk, mert a magyar király curiája is az év legnagyobb részében mozog 30 , s a rea vonat­25 Olv. a következő (2.) fejezet végét. 26 Lot, Férd. —Fawtier, B.: Histoire des institutions françaises au moyen âge. II. Institutions royales (röviden: Institutions). Paris, 1958. 48 — 49. 2 ? Lot — Fawtier : Institutions II. 409 — 411. — L. még.: Zum Hauptstadtproblem im frühen Mittelalter. Festschr. H.Keller. Darmstadt, 1963. 45—70.; Ewig, Fug. .-Résidence et capitale pendant le haut moyen âge. Revue Historique 87(1963)t CCXXX. p. 25 — 75.; Bonis Gy. : Székesfehérvár az Árpádok székhelye. Székesfehérvár évszázadai. 1 (1967) 49-61. 28 . . .les historiens devront. . . dresser patiemment les itinéraires des souverains. Lot — Fawtier: Institutions II. 48. 29 . . .aura même, auprès des certains ambassadeurs étrangers, la réputation d'être un prince après lequel il faut constamment courir. . . Lot—Fawtier : Institutions II. 48 — 49. 30 Kálmán I. törvényének 36. és 37. c. szerint országjárásakor minden megyében két-két megyei bíró csatlakozik a királyhoz, és mindenütt megyei lovat bocsátanak rendelkezésére. (Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati hatá­rozatok forrásai. Budapest, 1904. 188.) III. Béla jövedelmi kimutatásában azt olvassuk, hogy a 72 vármegye ispánjainak mindegyike évenkint egyszer megvendégeli. (Hóman B.: Magyar pénztörténet. Budapest, 1916. 426.) Az 1222. évi Aranybulla (13. articulusa) azt rendeli, hogy ,,a jobbágyok úgy kövessók a (királyi) udvart, hogy a szegényeket el ne nyom­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom