Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY LAJOS : Buda polgársága a XVII. század végén

ben részesítette. 1691-ben már 177 polgárt írtak össze Budán, s ez a polgárság már nem olyan ad hoc alkalomra létrehozott (mert összeírt) polgárság volt, mint az 1688. évi, hanem azokból állott, akiket a tanács 1688 decembere óta szabályszerűen polgárnak felvett. Az 1691. évi összeírás az az évi polgármester-választás előkészítése során keletkezett, augusztus 2-ika előtt. Az udvari kamara elrendelte ugyanis, hogy „aus der gantzen Gemaine", tehát a teljes polgárságból, egy 40 polgárból álló bizottságot (Ausschusz) kell alakítani, s ez a bizottság választja majd meg a polgármestert. A városi tanács elkészítette a város polgárainak az összeírását, s a budai kamarai adminisztráció pedig ennek alapján kijelölte a bizottság tagjait, s ezt 1691. augusztus 14-én közölte a budai polgármesterrel és a tanáccsal. A kijelölés alapjául szolgáló polgárösszeírásban 180 név szerepel, de a polgárok száma ekkor a valóságban csak 177 volt, mert három nevet (Pauer Mátyás, Neskola György, Mildum János György) tévedésből kétszer írtak be a jegyzékbe. 1691-ben csak azokat írták össze, akiket 1688 decembere óta valóban felvettek polgárnak, azokat, akik a polgári feltételeknek megfeleltek, s a polgárjegyzékben (Bürgerrollé-ban) is nyilvánvalóan szerepeltek. Az összeírás azonban nem a Bürger-tabelle másolata, ugyanis a nevek sorrendje se nem időrendi (a polgárfelvétel szempontjából), se nem abc-rendes. Nem követte az összeírás a települési sorrendet sem, s nem vette figyelembe a foglalkozási csoportosítást sem, csupán a tanács tagjait (Rahts Freind) különböztette meg a polgárságtól (Gemaine burger). A polgármester választó bizottság kijelölése a következő, 1693. évi választás előtt is hasonló módon történt, bár ebből az évből a polgárság összeírása nem maradt fenn, csak a bizottság névsora. Feltételezhető, hogy a Matriculá-ban felhasznált jegyzék ebben az időben keletkezett, s így ekkor már nem volt szükség új polgárösszeírás készítésére. Buda város fennmaradt első számadáskönyve 1692-ből, Unger János György polgármestersége idejéből való. Ez a számadáskönyv a címe szerint is polgármesteri számadás. Hasonlóképpen, s címében még határozottabban polgármesteri számadás az 1693. évi is, amely Bősinger Ignác polgármestersége idején készült, és így 1694. április 27-ig tart. A Matriculá-ban szereplő korai évszám megjelölések pontosan ebből az időszakból valók. 1694-től kezdve a városi számadásokat nem a polgármester készítette, hanem a városi főkamarás. 1694-ben a január 9-én a budai kamarai adminisztráció által kamarásnak kinevezett Sauttermaister Frigyes, majd a következő években a választott főkamarások (1695— 1698-ig Sauttermaister, 1698-1699-ig Reinoldt Wolf). Az „alte Roll" 1692 után keletkezett: az 1688 decemberében felállított Bürger-tabelle helyett. Az alte Roll-nak 1694-ben már készen kellett lennie, hiszen az ebben az évben meghalt Lang Márton üvegesmester, Wittber Mihály szappanfőző, Faber Kristóf helyettes polgármester, Rieder Sándor János szabómester és Pecker Bertalan tanácsnok szerepel benne. Az alte Roll egyszerű nyilvántartás volt, amely abc-rendben a polgárok nevét és foglalkozását tartalmazta. Először a Roll készítésének az időpontjában életben volt, a városban lakó polgárokat jegyezték be (bár jónéhány esetben „kifelejtettek" s csak évek múlva jegyeztek be már 1688-ban is itt élt polgárokat), majd folyamatosan az újonnan felvetteket. A Bürger-tabelle nyilvántartási rendszerére ekkor már nem volt szükség: a polgárfelvételt a tanácsülési jegyzőkönyvben rögzítették, a polgárdíj kifizetésének a megtörténtét pedig a polgármesteri, később kamarási számadásokban. Az alte Roll adatai azonban a Matriculá-ba csak hiányosan kerültek be. Az átmásoláskor több olyan polgár nevét kihagyták, akik időközben meghaltak: például Lanczek György, Mátyás vincellér. A polgárok származáshelyeire vonatkozólag az így rekonstruált Bürgerrolle nem ad felvilágosítást. Erre a rekonstrukció során nem is törekedhettünk, hiszen a rekonstrukció alapjául szolgáló források csak 53 esetben utalnak származáshelyre (születési- vagy lakóhelyre). Közlésük azonban indokoltnak látszik annak ellenére is, hogy e töredékes adatok alapján végleges (vagy határozott) következtetéseket nem lehet levonni. Adhatnak azonban olyan támpontokat, amelyek a további kutatást nemcsak hogy elősegíthetik, hanem — remélhetőleg — előre is lendíthetik. 38