Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

A politikai követelések között továbbra is fontos szerepet kapott az általános választójog követelése, hiszen az SZDP vezetői előtt a demokratikus átalakulás alfája ez volt, azonban mind több olyan célkitűzéssel gazdagodott, melyek a radikálisabb megoldásokat jelentették. Az orosz példa egyre népszerűbb lett és azok az eredmények, melyeket eddig a háború folyamán a budapesti munkásság elért, mint az 1916-os év gazdasági harcai, vagy az 1917-es év bérharcai és politikai megmozdulásai a Tisza-párti uralkodó körök ellen, a munkássággal megismertette önnön erejét és azt, hogy a háborús kivételes törvényekkel is eredményesen szembe lehet szállni. Közben a szovjet kormány kezdeményezésére megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások. A Monarchia vezetői a forradalmi Oroszországtól annexiós békét követeltek, a breszt-litovszki tárgyalásokat a német hadvezetőséggel együtt elhúzták, elfogadhatatlan feltételeket szabtak, hogy meghiúsítsák a tárgyalásokat. A magyar munkásság, de főleg a budapesti, nem nézte jó szemmel az uralkodó osztályok manővereit a háború további megnyújtására, és ellenezte a forradalmi Oroszország leigázására vonatkozó terveit. A tömegdemonstrációk mellett újabb kezdeményezések is voltak a mozgalom erejének fokozására. Az orosz példa nyomán a baloldali csoportok nálunk is felvetették a munkástanácsok megalakításának gondolatát, mely a munkásság akcióegységét biztosítaná a megmozdulások alkalmával, másrészt az SZDP béklyói alól részben mentesítené a mozgalmat. Az új év első napjaiban lezajlott munkásgyűlésen is felmerült a munkástanácsok megalakításának szükségessége. Január 13-án hat helyen, az Aréna úti Építőmunkás-otthonban, a Thököly úti Vasmunkás-otthonban, a Váci úti Népszállóban, Kispesten, Erzsébetfalván, és Csepelen voltak népgyűlések, melyek közül 4 helyen elfogadták a baloldali szocialista csoportok határozati javaslattervezetét. A határozat szerint „azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács, amelyben minden gyár és szakmai szervezet valamely kidolgozandó demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen. Ez a tanács a vidéken megalakítandó munkástanácsok kiküldötteivel kiegészítendő. A pártvezetőség minden ténykedéséért a Budapesti Munkástanácsnak legyen felelős, tartozik mindenkor a munkástanács politikájának megfelelő módon eljárni. A munkástanács létesítésének és szervezeti szabályzatának megállapítása céljából az összes gyárak és szabad szervezetek megbízottai mielőbb összehívandók."

122 Nem tisztázódtak teljesen még akkor, hogy minek tekintsék a munkások ezt a megalakítandó szervezetet. Részben az orosz példa, részben a magyar mozgalom helyzete diktálta szükségszerűen a gondolat felvetését. Részben hatalmi ambíciók, részben az SZDP befolyásának csökkentése, annak ellenzése lebeghetett néhány ellenzéki munkás szeme előtt, azonkívül a fellendülő mozgalom egységesítését és főleg radikálisabb célkitűzések követelését várták a létrehozandó szervezettől. A gyűlések után több üzemben hozzákezdtek a munkástanácsok megválasztásának előkészítéséhez. Pl. a csepeli Weiss Manfréd lőszergyárban 50 tagú, a Mátyásföldi Repülőgépgyárban 11 tagú munkástanács jött létre.

123 Közben Ausztriában január 14-én általános sztrájk tört ki, követelve a béke megkötését Szovjet-Oroszországgal. Az ausztriai általános sztrájk hatására a fővárosban is általános sztrájk tört ki, január 18-án. A fővárosi munkásság saját elhatározásából több gyárban beszüntette a munkát és kivonult az utcára. Az SZDP látva a munkásság spontán kezdeményezéseit, megpróbált élére állni az eseményeknek. Nagygyűléseket hirdettek meg és határozati javaslatokat fogalmaztak, hogy a munkásság elkeseredettségét egységes mederbe tereljék. A sztrájk közben általánossá vált, megszűnt a közlekedés, az üzletek bezártak, részint félelemből, részint rokonszenvből. A budapesti munkásság a következő helyeken tartott nagygyűlést: A Fehérvári úti Munkásotthonban, a Margit körúti Vasmunkás-otthonban, Óbudán a Kiskorona utcai Munkásotthonban, Angyalföldön a Jancsics réten, a Lövölde téren, a Thö122 Népszava: 1918. jan. 15. 123 Népszava: 1918. jan. 15. Bővebben: Nevelő Irén: Néhányadat az 1918 januári tömegsztrájk történetéhez. Párttörténeti Közlemények. 1958. május, 107. o. 234