Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780
Régi kiváltságlevelüket 1761—1780-ig kicserélték: Új céhkiváltságlevelet szereztek maguknak: Csizmadiák 1763 Takácsok 1763 Kovácsok és kerékgyártók 1766 Kertészek 1766 Pékek 1766 Bádogosok 1767 Ácsok és bognárok 1766 Német szíjgyártók 1767 Tímárok .. 1766 Cserepesek és utcakövezők (budaival Kőművesek és kőfaragók 1770, 1777 együtt) 1767 Német lakatosok, órások és puskamű- Ма &У аг lakatosok és sarkantyúsok 1768 vese k 1774 Magyar takácsok 1768 Német takácsok 1768 Magyar kalaposok 1775 Halászok 1775 Kádárok 1776 Sörfőzők 1777 Hajósok 1770 Magyar szabók (szűrszabók) 1775 Fuvarosok 1775 Fodrászok 1777 Mészárosok 1777 Pokrockészítők 1777 Németvargák 1777 Nyer eggyártók 1778 Asztalosok 1777 Esztergályosok 1779 Szűcsök 1778 Magyar szíjgyártók és csiszárok 1779 Német szabók 1778 Magyar vargák 1779 Kötélverők 1779 Rézművesek 1780 Megjegyzendő, hogy az új kiváltságlevelet szerző szakmák közül a magyar és német takácsok először közös céhben éltek és 1763-ban közös kiváltságlevelet is kaptak. Mivel azonban a magyarok és a németek között viszály keletkezett, különváltak és 1768-ban külön-külön szereztek maguknak kiváltságlevelet. 113 A magyar lakatosok és sarkantyúsok 1768-ban szerveződtek a német lakatosok tiltakozása ellenére különálló céhhé. 114 A pesti német szíjgyártók 1767-ben, a nyereggyártók 1778-ban és az esztergályosok 1779-ben a budai céhekből váltak ki. 115 A pesti magyar szabók pedig a pesti német szabó céhtől szakadtak el. 116 A XVIII. század első felében a lakatosok, puskaművesek és órások céhébe bekebelezett órások közül a kisóra készítők 1760 után az ötvösökhöz mentek át. 117 A lakatosoknál csak a nagyóra készítők maradtak. A céhkiváltságlevelek ellenőrzése 1761 után általában ugyanolyan alapelvek szerint történt, mint 1761 előtt. Lényeges különbség inkább abból a szempontból található, hogy míg a helytartótanács 1761 előtt a kiváltságlevelek egységes szempontok és forma szerinti kiállítására nem törekedett, csupán a hozzá küldött tervezetek általa helytelenített pontjaihoz fűzött megjegyzéseket, addig a kiváltságleveleket 1761 után már egységes szempontok és formai követelmények szerint kellett kiállítani. Bizonyos kérdéseket minden céh esetében egyformán szabályoztak, az egyes céhek kiváltságlevelei csupán az egyes szakmák speciális ügyeiben tértek el egymástól. A helytartótanács tehát a céhkiváltságleveleken keresztül a céhek életének és viszonyainak egységes szabályozását tűzte ki célul. A céhkiváltságlevelek így 1761, főleg 1765 után, a Poroszországban kibocsátott „Generalprivilegien"-hez hasonlóan, bizonyos tekintetben szabvány-privilégiumokká váltak. E szabvány-privilégiumok nem tértek ki részletesen a céhek minden apró-cseprő ügyeinek a szabályozására, s minden céh esetében kb. ugyanazokat az artikulusokat tartalmazták, amelyek még szövegükben is azonosak voltak. 113 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 21., 23. 114 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 17., 27. 115 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 22., 33., 30. 116 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 32. 117 Főv. lvt. Céhiratok. 16/2. Verzeichniss der . . . Kleinuhrmacher.
