Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

török uralom után ilyen céhszövetségeknek vagy közös céheknek tagjai lettek volna, nincsen adatunk. A főcéhek és a fiókcéhek problémája a XVIII. század folyamán a céhrendszer ellenőrzésével, a kiváltságlevelek revíziójával kapcsolatban gyakran felmerült. A későbbiek során még visszatérünk erre a kérdésre. A céhen kívüli ipar Európában a XVI. századtól kezdve a céhek elzárkózottságának növekedésével és az iparágak állandó differenciálódásával kapcsolatban, bár az új iparágak egy része céhkiváltságokat szerzett magának, állandóan nőtt a céhen kívüli kézműves foglalkozások és a céhen kívüli mesterek száma. A XVII. és XVIII. században már többnyire az a helyzet, hogy a céhen kívüli kézművesipar túlsúlyban van a céhes iparral szemben. Bécsben pl. 1724-ben 7809 mester közül csak 2640, a mesterek kb. egyharmada tartozott céhekhez.

79 A németországi Majna melletti Frankfurtban a XVIII. század végén sem volt több 34 elismert céhnél, bár a céhek száma egyáltalán nem volt azonos az ipari foglalkozások számával, mert pl. a „Feuer hand werker" főcéh 10 különféle fémműves szakmát fogott össze. Ezek mellett igen fontos és népes szakmák céhen kívüli „szabad mesterségek" maradtak, mint pl. a pálinkaégetők, csokoládékészítők, fésűsök, hangszerkészítők, szappanfőzők, gyertyamártók, tapétázók, festők, rubintcsiszolók, nyomdászok, rézmetszők stb.

80 A céhen kívüli kézművesiparban többféle kategóriát lehet találni. A szabad mesterségeken kívül ide tartoznak az önállóan dolgozó kiváltságolt mesterek (Freimeister), az udvari mesterek, a védett mesterek.

81 A céhen kívüli iparosok zöme természetesen a kontárokból és a háziiparral foglalkozókból toborzódott. Arról, hogy Pest városában a török uralom után, illetve a XVIII. század folyamán mennyi céhen kívüli iparos élt, kimutatásaink nincsenek. Némi felvilágosítást kaphatunk azonban az 1715. és 1720. évi összeírás adataiból. Az összeírás szerint Pesten 1715-ben 38 ipari foglalkozás volt.

82 A céhek száma viszont 1720-ban összesen csak 16 volt. Figyelembe véve azt, hogy egy-egy céh Pesten is több ipari foglalkozást fogott össze (pl. kőművesek és kőfaragók; kovácsok és kerékgyártók; lakatosok, órakészítők és puskaművesek), 1720-ban az ipari foglalkozásoknak kb. fele tartozott a céhkiváltságokkal rendelkező szakmák közé, A többire vonatkozólag egyelőre más támpontunk, mint a már említett 1765. évi kimutatás a város ipari szakmáiról, nincsen. E kimutatás a város ipari szakmáit három csoportra osztja: a céhkiváltságokkal rendelkező, a céhkiváltságokkal nem rendelkező, de más városok céheihez tartozó, végül kiváltságokkal nem rendelkező és céhhez nem tartozó szakmákra. Valószínű, hogy ez a csoportosítás az 1720. esztendőre is vonatkoztatható, tehát a 38 szakma közül kb. a fele más városok céheihez tartozó szakma, illetve céhhez nem tartozó és kiváltságokkal egyáltalán nem rendelkező szakma lehetett. Most az a kérdés, hogy ezeket az ipari foglalkozásokat mennyiben tekinthetjük céhen kívüli szakmáknak. A más városok céheibe bekebelezett mestereket nyilván nem tekinthetjük céhen kívülieknek, legfeljebb nem pesti céhekhez tartozóknak. A kiváltságokkal nem rendelkező és semmilyen céhhez nem tartozó szakmák ezzel szemben valóban céhen kívüliek voltak. Kontároknak azonban lényegében ezeket sem lehetett minősíteni. Részben azért nem, mert az utóbbiak is a város által polgárnak felvett, a hatóság által elismert, tanult kézművesmesterek voltak. Céhekbe talán azért nem tömörültek, mert egy céh megalakításához legalább 3 mester kellett, s a legtöbb ilyen szakmánál a mesterek száma még a 3-at sem érte el. Az 1765. évi kimutatás szerint kiváltságokkal egyáltalán nem rendelkező és semmilyen céhhez sem tartozó szakmák Pesten a következők voltak: szobrászok 4, kútásók 2, aranyhímzők 2, könyvkötők 2, fodrászok és parókakészítők 2, aranyhuzal-készítők 1, magyar szíjgyártók és csiszárok 8, paszományké79 Kulischer, J. : i. m. II. 141. 80 Hausherr, H. : i. m. 152—53. 81 Kulischer, J. : i. m. II. 141. 82 Acsddy I. : i. m. 258—61. 76