Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780
igyekeztek, mint pl. a pesti tímárok 1696-ban, akik a komáromi vargáknak megtiltották, hogy a vásáron feldolgozott bőrt adjanak el, holott erre a nem helybeli vargáknak is joguk volt. A budai kamarai adminisztráció ebben az esetben pl. megvédte a komáromi vargák jogait. 54 A vásárokon a helybeli céhek különleges kiváltsága volt az áruk megvizsgálásának a joga, amelyet az ún. látómesterek végeztek. A vizsgálatért megszabott díjat (az ún. látópénzt) kellett fizetni. Az áruvizsgálatról úgyszólván minden pesti céhlevél megemlékezett. Nem helybeli mester csak az áruvizsgálat után kezdhette meg portékája eladását. A látópénz az asztalosoknál pl. 24 kr. volt. A szabóknál a nem helybeli mester, ha sátor alatt árult, 2 Ft-ot, ha sátor nélkül, akkor 1 Ft-ot fizetett, de csak az első alkalommal. A szűcsöknél a látópénzt minden 100 Ft-nyi érték után 2 garasban (6 krajcár) állapították meg. 55 Az áruvizsgálat eredeti célja az volt, hogy megfelelő minőségű árut hozzanak a vásárra. A silány árukat a céh elkoboztathatta. Később aztán a vizsgálat pénzzsarolássá fajult. Pesten 1719-ben az asztalosok, bognárok és az esztergályosok panaszára megtiltották az áruk vizsgálatát, az árucikkeket illető panaszok és csalások ügyében a céhek helyett ezentúl a városi tanácsnak kellett intézkednie. 56 A látómestereknek azt a jogát, hogy a céhes műhelyeket negyedévenként megvizsgüjäk, egyes céhlevelek megszüntették. 57 Külön rendszabályokat alkottak a céhek a céhen kívüliek versenyének elnyomása ellen. A kontárokról úgyszólván minden céhlevélben több artikulust olvashatunk. A kontárt (nem céhbeli mestert) nem tűrték meg a városban, a céheknek joguk volt a kontárokat felkutatni, s hatósági segédlettel áruikat elkobozni. Mesterlegény kontárnál nem dolgozhatott. Azt sem engedték meg, hogy kontárok magánszemélynél, nemeseknél vagy szerzeteseknél csupán házi szükségletre dolgozhassanak. Ez a tilalom nem egy esetben nemesi előjogokat is sértett. 58 A legtöbb céhlevél azt is megtiltotta, hogy a kontárok az országos vásárokon áruljanak, pedig ez általában nem volt tilos a kontárok számára sem. A szappanfőzök céhlevele pl. megengedte a kontárok vásári árulását a „Hanselgeld" és a látópénz lefizetése után. A fazekasok 1730. évi, modernebb felfogást tükröző céhlevele csak a vásáron kívüli eladást tiltotta meg a nem céhbeli fazekasoknak. 59 A céhek legerősebb ellenfelei a kereskedők voltak, akiknek módjukban állt más vidékekről esetleg jobb árut hozni, s versenyre kelni a helybeli céhes készítményekkel. A pesti céhlevelek ezekről sem feledkeztek meg. A kereskedő volt az, aki a kontár által készített cikkeket áruba bocsátotta, vagy mesterlegényeknek adott megbízást árucikkek elkészítésére. A céhek, ott ahol lehetett, igyekeztek a kereskedők tevékenységét korlátozni. Általában a kereskedőknek tilos volt vásáron kívül az alábbi cikkeket eladni: asztalosáruk, helyi céhek által készített bőrfajták, esztergályos áruk, fazekasáruk, gombkötőáruk, magyar kalapok, kötelek, liszt a heti vásáron kívül, övek, paszományok, ruhák, szűcsáruk, takarók, vasszerszámok; tűt még vásáron sem volt szabad eladniok. 60 A szűcsök 1696. évi céhlevele kimondja, hogy kereskedők csak saját boltjukban és a vásárokon árulhatnak prémárukat. A csizmadiák a kalmároknak és a görögöknek a vásáron csak török csizma eladását engedték meg, „csinált" csizmát azonban vásáron sem volt szabad árulniok. 61 Olyan kereskedői tevékenységgel, amely a kézművesek és a háziparral foglalkozók összefogásával tőkés kooperációt hozott volna létre, a XVIII. század elején Pesten még nem találkozunk. 54 Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 146. 55 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Lakatosok 13. art., Asztalosok 15. art., Szabók 6. art., Kovácsok 19. art., Szűcsök 8. art. 68 Szádeczky L. : Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I. Budapest, 1913. 133. 57 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Tímárok 22. art. 58 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szappanfőzők 16. art., Szabók 6., 7., Asztalosok 21. art. — Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 387. 59 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szappanfőzők 16., Fazekasok 22. art. 60 Gyömrei S. : i. m. I. 130—31. 61 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szűcsök 9., Csizmadiák 26. art. 70
