Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

Halászok Molnárok , Német sebészek és fürdősök Sörfőzők Kötélgyártók , Fazekasok A fenti céhlevelek már a kiváltságok modernebb típusait képviselik, azaz mind királyi kiváltságlevelek voltak, annak a legtöbb európai országban köyetett intenciónak megfelelően, hogy a céhkiváltságok kiadásának és megszüntetésének a joga egyedül az uralkodóé. A feje­delmi abszolutizmus céhpolitikájának néhány vonását már ezeken a céhleveleken is észre lehet venni. A fenti céhnévsor jellemzően tükrözi Pest kézművesiparának jellegét, vagyis azt, hogy először az élelmezési és a mindennapi közvetlen szükségleteket ellátó, többnyire nélkülöz­hetetlen iparágak fejlődtek ki. A kőművesek korai céhalapítása összefügg a romokban levő város újjáépítésével, a lakatosoké és a puskaműveseké a katonaság jelenlétével, a halászoké és a kötélgyártóké pedig a dunai halászattal és hajózással. A céhek részére kibocsátott kiváltságlevelek részletesen szabályozták az egyes iparágak működését. A céhlevelek cikkelyei (artikulusai) kötelezőek voltak a céhtagok, a városi tanács számára, s hatósági eljárások esetében is az artikulusokat vették alapul. A céhartikulusok ren­delkezései rendszerint a gyakorlati életben is meggyökeresedtek, így vizsgálatukkal hiteles képet festhetünk az akkori pesti céhek és a kézművesipar viszonyairól. A céhlevelek alapján a továbbiakban főleg azokra a kérdésekre térünk ki, amelyeket fejezetünk elején az európai céh­fejlődésről szólva már érintettünk. Megjegyezzük, hogy Pesten találhatók olyan kézművesek is, akik más városok céheinek a tagjai voltak, vagy esetleg céhekhez egyáltalán nem tartoztak. Utóbbiak azonban, ha a város mesternek vette fel őket s polgárjogot adott nekik, szintén olya­noknak minősültek, mintha céhes mesterek lennének. A céhrendszer akkori jellegzetességei a kézműveseknek erre a két csoportjára is vonatkoznak. Említettük azt, hogy a XVII. és XVIII. században a céhek elzárkózásának, a céhmonopó­lium védelmének egyik leggyakoribb módja a céhbe való felvétel megnehezítése, a különféle taksák felemelése, az inasok, legények, mesterek számának a korlátozása volt. A pesti céhle­velek és egyéb források alapján először azt vizsgáljuk meg, hogyan folyt le az új tagok felvétele a pesti céhekbe, s milyen helyi jellegzetességek alakultak ki ezzel kapcsolatban. A céhlevelek mindegyike részletesen szabályozza az inasok felvételét. Általában kikötöt­ték az inas törvényes születését, tisztességes szülőktől való származását, s azt, hogy római katholikus vallású legyen. A felvételnél két kezes jótállása volt szükséges, akik 32 Ft erejéig szavatoltak azért, hogy az inas becsületesen kitölti gazdájánál a 3—4 tanulóévet. E rendelke­zések még nem tartalmaztak különösebb megszorításokat, azok már inkább a taksákra vonat­kozók. A szabóknál és kötélverőknél a szegődéskor és a felszabadításkor még aránylag mér­sékelt, 3—4 Ft taksát kellett fizetni. 30 A mészárosoknál már a taksa mind a szegődésnél, mind a felszabadításnál 16—16 Ft volt. Persze ez a magas taksa nem vonatkozott a mesterek fiaira, akik mindkét esetben csak 1 — 1 dukátot (kb. 5 Ft) fizettek. A lakatosoknál a mesterek fiai a tanulóidőnél is kedvezményt kaptak, rendszerint 1 évet elengedtek nekik. 31 Visszaélés volt az is, hogy pl. a szabóknál 1 tanulóévet 24 Ft-ért meg lehetett váltani. 32 Több céhlevél az inasok létszámát is megszabta. A csizmadiamester 2, az asztalos 1, a varga 1, a kádár 1 vagy 2 inast tarthatott. Nyilván azoknál a céheknél is, ahol a céhlevél az inasok számát nem írta elő, ehhez tartották magukat. 33 Ezekből az adatokból is világosan látható, hogy Pesten a céhmono­30 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. (Céhkiváltságok) kötélgyártók 15. artikulus. Szabók 3. art. 31 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Mészárosok 15. art., Lakatosok 9. art. 32 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szabók 3. art. 33 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Csizmadiák 10., Asztalosok 11., Vargák 17., Kádárok 18. art. 1715. február 14. 1719 1722. március 31. 1722. szeptember 4. 1724. április 7. 1730. április 3. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom