Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY LAJOS : Buda polgársága a XVII. század végén

nyoma a városban való tartózkodásuknak. Hogy katonák voltak-e (a férfiak), vagy itt élő — polgárjoggal nem bíró — lakosok feleségei (a nők), arra a jezsuita História nem ad felvilágosítást. Az mindenesetre kétségtelen, hogy áttérésük időpontjában itt tartózkodtak a városban, akár mint katonák, akár mint lakosok, vagy lakosok feleségei. * • * * Az 1687. évi budai polgárság (amelyről összeírás nem maradt fenn) éppen úgy egy ad hoc (a polgármester és a tanács megválasztására szolgáló) szervezet volt, miként tulajdonképpen az 1688. évi is az. A kamarai inspekció ugyanis elrendelte, hogy a tisztújítást évenként kell tartani. Küechl Miklós György városi szindikus

25 1688. október 16-án elkészítette a polgári házbirtokosok és az összes polgárok összeírását. Október 24-én az előző polgármester, Prenner Farkas (aki az összeírásban nem névszerint, hanem mint városkapitány szerepel) lemondott. Polgármesternek november végén vagy december elején három jelölt közül Salgari Péter postamestert választották. A választást a kamarai inspekció december 13-án erősítette meg.

26 Az ettől kezdve meginduló városi igazgatás működése során találjuk az első nyomait annak, hogy új polgárok felvételével a tanács foglalkozik. December 22-én a tanács az asztalosok kérelmére tanúsította, hogy „siben Tischler in der Zahl verwürkliche Burger in alhiesige königliche Haubtstatt an-undt aufgenohmen wordten."

27 December 31-én pedig névszerint feljegyeznek négy polgárt, akik a polgárjogért járó díjat (Bürgerrecht), 5 forintot kifizették.

28 S december 29-éről található egy feljegyzés a tanácsi iratok között, amely minden valószínűség szerint a felállítandó polgárnyilvántartás, a Bürgertabelle, tervezett szerkezetére utal.

20 A Bürgertabellé-ben 9 rovatot terveztek: 1. Burger a polgár (neve) 2. Burgerzödl a polgárlevél (kiadása) 3. Juramentum a polgáreskű (letétele) 4. Condition foglalkozás 5. Geburt und Lehrbrief születési és tanulólevél 6. Bürgerrecht a polgárjog (díjának kifizetése) 7. Hausgesessen háztulajdon 8. verhe^rath családi állapot 9. Catholische Religion katolikus vallás Ez az első nyilvántartás (Tabelle) azonban nem maradt fenn. A budai levéltárban levő Matricula Civium Budensium című polgárkönyvet csak a városi privilégiumlevél elnyerése után kezdték el vezetni, s első bejegyzése 1706. május 7-éről való. Használtak korábban egy régi polgár jegyzéket (alte Roll), 1706. június 28-ig. (Marianoviz Stippan volt az utolsó, akit oda bejegyeztek.) A régi polgárjegyzék adatainak egy részét bevezették az új polgárkönyvbe, az abc-rendszerű Matriculá-ba is, minden betűnél feltüntetve, hogy a régi nevek „aus der alten Roll extrahiret." A régi jegyzéknek az így fennmaradt adatai azonban eléggé hiányosak: 67 esetben nem jelölték meg a foglalkozást, 17 esetben csak azt, hogy az illető schutzverwandter (védett polgár), s 3 esetben pedig csak azt tüntették fel, hogy rácokról van szó. 25 Bónis Gy. : Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686—1708. Bp., 1962. 43. Krätzsmann János György Buda város első szindikusa után Küechl 1688. július 1-én lett szindikus. 26 Gárdonyi A. : Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. — Századok L. (1916) 481—482. 27 Iványi B. : i. m. 129. 28 Budai lt. Tanácsi jkv. Rapulare 1688. december 31. — Ez a jegyzőkönyv a XX. században — addig különböző iratsorozatokban szétszórtan fekvő iratlapokból—, összekötött tanácsülési jegyzőkönyvi fogalmazmány. Első bejegyzése 1688. december 6., az utolsó 1690. február 27. 29 Budai lt. — Corr. mag. 1688. december 29. — Áthúzott jegyzet.