Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY LAJOS : Buda polgársága a XVII. század végén

Sebastian Mayr Schuechmacher Hanns Georg Hueber, dischler Georg Wuermb ein böckh in der Wasser Statt Sebastian Creűz khoch in der Wasser Statt Wolf Linnbeckh in der Wasser Statt Christian denisch Barbierer in der Wasser Statt Einn Hung: Khaufman Thomas Hidlma^r in der Wasser Statt H: Sibert Sebastian Schultrin Schuechmacher Wenzel Hierschi Riemer Dionisius Khandorf H: Haubtmann Wolf Bärtholomeus Klauber, ein Schneider Ebben az összeírásban 121 polgár szerepel. Ezek közül azonban 55 nem található a polgári házak összeírásában. Ennek az oka nyilvánvalóan a budai kamarai inspekció által 1688. június 30-án kiadott dekrétumnak abban a rendelkezésében keresendő, amely szerint „kereskedő vagy iparos emberek, ha nem is tudnak, vagy nem akarnak házat építeni, mégis felvehetők polgárnak s tőlük a polgáresküt ki lehet venni." Téves tehát Schmallnak az a megállapítása, hogy „a polgárok a házbirtokosok voltak s ezeket írták össze 1688. évi október hó 16-án." Ez a két összeírás, amely a város (a Vár és a Víziváros) lakosságának, pontosabban családfőinek csak egy meghatározott részét tartalmazza, felhasználható a város polgári és házbirtokos lakossága számának megállapítása céljából. Nem használható fel azonban arra, amire Schmall és utána mások is kísérletet tettek, hogy ezeknek (egyiknek vagy másiknak) az alapján Buda város XVII. század végi (felszabadítás utáni) lakossága számának a meghatározására tegyünk — igen bonyolultnak ígérkező — kísérletet. Schmall ugyanis az általa (önkényesen) felhasznált és értelmezett összeírás alapján (a Várban 79, a Vízivárosban 17 lakott ház) 98 személy nevének ismerete nyomán ugyanannyi családot feltételezve, s egy családra öt személyt számolva, a budai lakosság számát 1688-ban 490-re tette, s hozzászámítva ezekhez az „albérlők" (a zsellérek) számát is (ez ugyan a forrásokból nem bizonyítható) — a 7-es szorzószám alkalmazásával —, a város lakosságának a számát 689-ben állapította meg.

15 Gárdonyi — Schmallt kritizálva — ezt a lélekszám megállapítást nem fogadta el, kétségbe vonta, de csak azon az alapon, hogy Schmall minden házat lakottnak tételezett fel, holott az általa közölt listában elsősorban csak házhelyekről lehet szó. S az így megállapított lakosságszámnak az irrealitását még azzal is igyekezett (bizonyítás nélkül) aláhúzni, hogy megállapította: a települők többsége valószínűleg család nélkül jött.

16 Gárdonyinak ezt a megállapítását „valószínűsíthetik" azok az adatok, amelyek a budai kamarai adminisztráció levéltárában a budai építkezésekhez szükséges munkások toborzására és munkába állítására vonatkoznak. Ceresola építőmester például 1687 elején az örökös tartományokban toborzott kőműveseket, ácsokat és kőfaragókat, s a krajnai és a stíriai kőművesek egy csoportja (29 fő) március 22-én el is indult Bécsből Budára.

17 A budai főtemplom tetőzetének elkészítésére a bécsi kamara 1687. augusztus 5-én Bécsből egy ácsmestert (Kollonics szerint a legjobbat: 13 Budai lt. — A vári és a vízivárosi Zaiger. — Ez utóbbit kiadta Nagy L. : i. m. 14 Budai lt. — Tanácsi jkv. 1688. június 30. — Iványi B. : i. m. 100. — Téves tehát SchmallnaK (i. m. I. 204.) az a megállapítása, hogy „a polgárok a házbirtokosok voltak, s ezeket írták össze 1688. évi október hó 16-án." 15 Schmall L. : i. m. I. 16 Gárdonyi A. : i. m. 17 OL—

KA. Hof befehle, 3845. fasc. 347—350. fol. — Berichte und Schreiben, 3880. fasc. 81, 119. fol. — H: von Werlems Haus Georg Vischer Schmidt am Wasser Thor Martin Christoph Lanng Glaser Hanns Paul Cammermayr Schneider Michael Hilwerth Schuester Märthin Eberle Schuester Adam Georg Rienner handtschuechmacher Mathias Ferdinandt Camel Schneider Christian Märthin Appel Schuester Beniamin Libe Schuester Hanns Caspar Grueber Schuester Maria Oxentretterin Wittibl: Schusterin Bernardin Maternj Stain mez Hanns Michael Grup Fleischhackher 3 Tanulmányok Budapest múltjából 33