Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

vasárnapi munkaszünetért és az esti 7 órai zárásért indítottak mozgalmat. 151 Június végén és július elején a szabók, főleg a női konfekciószabók követeltek béremelést. 152 1918 nyarán már a munkásság elégedetlensége olyan nagyfokú volt, hogy annak szükség­szerűen nagyméretű tömegmozgalmat kellett kiváltania. A MÁV gépgyári munkások már tavasszal bérmozgalmat indítottak és Szterényi keres­kedelmi miniszter, hogy a munkásság forrongó hangulatát lecsillapítsa, megígérte a segéd­munkások bérének felemelését. Az ígéret be nem tartása miatt június 17-én az öntőműhely segédmunkásai megtagadták a munkát. A Hadügyminisztérium utasítására felvették a mun­kát, de 19-én de. újra abbahagyták. A gyárba vezényelt csendőrparancsnok Zselyonka őrnagy 20-án reggel kihallgatásra rendelte Zavady Ferenc öntödei segédmunkás bizalmit. Az öntödei munkások mintegy 400-an kísérték társukat, akiket a csendőrség puskatussal kényszerített vissza a műhelyekbe. Ennek hírére a gépgyár mintegy ezer munkása abbahagyta a munkát és kivonult a gyárudvarra. A csendőrség szét akarta kergetni a munkásokat, de azok vas­darabokkal, szerszámokkal védekeztek. A parancsnok tűzparancsot adott és ennek eredmé­nyeként 4 munkás meghalt és 20 súlyos sebesülést szenvedett. A vérengzés után a munkások egy része elhagyta a gyárat és a szomszédos Ganz Vagongyár munkásaival együtt a parla­menthez vonult, más részük pedig megrohanta a gyárvezetőség irodáit és szétrombolta a berendezést. 153 A MÁV gépgyári eseményeknek hamarosan híre ment és délben már több mint 4000 munkás tüntetett a Szabadság téren, kiknek Landler Jenő lelkesítő beszédet tartott. Beszédé­ben kijelentette, hogy a „munkásságnak cselekednie kell és a véres eseményekért bosszút kell állnia". 154 Az SZDP vezetői nem gondoltak arra, hogy a MÁV gépgyári incidens miatt nagyobb méretű tömegmozgalom kezdődik. 20-án este azonban összeült a bizalmiak testülete és fel­háborodva megtárgyalta az eseményeket és kimondta az általános sztrájkot. Kijelentették, hogy a MÁV gépgyáriakkal szolidaritást vállalnak, az elesett munkásokat a mozgalom vér­tanúinak tekintik. 155 20-án már a gépgyárak jelentős része beszüntette a munkát, 21- és 22-én valamennyi budapesti üzem leállt. Megbénult az élet, megállt a forgalom a fővárosban, sztrájkba léptek a posta dolgozói és a nyomdászok. így 23-án egy fővárosi lap sem jelent meg. Budapesten általánossá vált a sztrájk, mely a kormány hírzárlata ellenére vidékre is kiterjedt. A fontosabb ipari helyeken mindenütt sztrájkoltak. A kormány utasítást adott a sztrájk veze­tőinek letartóztatására, azonkívül 13 szakszervezeti lapot is betiltott. A rendőrség majd 300 munkást, zömében bizalmit vett őrizetbe, nagy részüket azonban szabadon kellett bocsátani. A kormány felhívásokkal, fenyegetéssel próbálta a munkásokat jobb belátásra bírni. A főváros szinte katonai megszállás alatt volt, minden fontosabb csomóponton, útkeresztező­désnél, középületnél gépfegyveres osztagok, megkettőzött őrjáratok védték a burzsoá ren­det. 156 Az SZDP vezetői, hogy a mozgalmat kézben tarthassák, létrehozták a munkástanácsot a januári példa alapján. Ez a munkástanács azonban az SZDP vezetőiből állt, csak leplezte az SZDP politikájának sikertelenségét. Június 27-én ez a munkástanács felhívást tett közzé a sztrájk befejezésére, közölvén, hogy „a munkásság harca elérte a csúcspontját." 157 A mun­kások 28—29-én felvették a munkát, azonban ekkor is elégedetlenség és kiábrándultság követte a munkások részéről a sztrájk befejezését. A kormány hozzájárult a sztrájk végén a gépgyáriak bérének 20—30%-kal való felemeléséhez. A sztrájkban mintegy 150 000 budapesti munkás vett részt és a mozgalom elszánt tömegeket mozgatott meg, kik az általános sztrájk­kal akartak helyzetükön változtatni, kikényszeríteni a háború befejezését és a gyűlölt háborús 151 Népszava, a jelzett időpontokban. 152 Szabók Szaklapja. 1918. jún. 22. és júl. 20. 153 p # •-£ i д xvyi/918/6. bővebben Fehér András : A magyarországi munkásság 1918. júniusi sztrájkharcáról. Párttörténeti Közlemények. 1958. jan. 40. o. 154 Ua. és Andics E. : i. m. 42. o. 155 P. T. I. A. XV/1/918/25. 156 „8 órai Újság". 1918. június 29. A sztrájkoló Budapest. 157 Népszava. 1918. jún. 27. 1. o. Iß Tanulmányok Budapest múltjából 041

Next

/
Oldalképek
Tartalom