Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

Az ipari tőke gyarapodásában a legszembetűnőbb a Weisz Manfréd gyár óriási mértékű növekedése, de sok más gyáré is, ha nem is ilyen mértékben. Eddig nem tapasztalt vállalkozási kedv jellemezte ezt az időszakot. A Weisz Manfréd lőszer, acél- és fémmű még az 1910-es népszámlálás idején csak 1737 munkást foglalkoztat, azonban már ekkor harcot folytat, hogy különböző hadimegrendelésekből nagyobb arányban részesüljön, elsősorban a Diósgyőri Állami Gépgyár kárára. A tőkeerős vállalkozó kihasználta a Monarchia hadügyi köreivel való kapcsolatait, és mind nagyobb részesedést sikerült megszereznie az állami megrendelésekből. Bővítette gyárát, 1911-ben létrehozta az acélművet, és a háború kitörése előtt már munkáslétszáma megháromszorozódott. A háború kitörése után ez a folyamat még jobban erősödött. A Monarchia legnagyobb lőszer szállító cége lett, de ezek mellett minden lényeges hadfelszerelési cikket is gyártott. Alaptőkéje 1914-ben 10 millió, 1915-ben 25, 1916-ban 35 millió K. Az ingatlanok értéke a háború éveiben a következőképpen alakult: 609 662,2 498 302,8 601 805 K. A gépi berendezések értéke: 13 785 167, 19 115 695 és 32 299 028 К., a vállalat értékpapírjai: 2 925 000, 10 382 870, 19 838 475 K. Az adatokból világosan látszik, hogy a háború folyamán új üzemrészek, új gyárak épültek a háborús nyereségből. A gyár nyeresége 1914-ben 2 585 110, 1915-ben 8 468 121 és 1916-ban 35 000 000 K. Bár a kormány 1916 januárjában a közhangulat nyomására és a növekvő állami terhek fedezésére korlátozta a nyereségből az osztalék kifizetést és így közvetve a vállalatokat további koncentrációra inspirálta, a csepeli gyár az átlagnál jóval nagyobb mértékben gazdagodott meg a háborún. A gyár munkáslétszáma már 1916-ban 20 354, 1917-ben 23 200.

18 A nyilvánvalóan szépített mérlegadatokon túl a kortársak még nagyobb arányúnak látták a hadimilliomos nyereségét. A Generáli Biztosító Társaság 98 millió K-ra becsülte a Weisz Manfréd vagyont, a gyár házi becslése szerint 137 millió, a nyersanyag és a félkészáruk nélkül. Ha ehhez hozzávesszük a Soroksári úti konzervgyárat, az egyéb gépgyáraknál levő érdekeltségeket, a derekegyházi Károlyi-féle birtokot, a bérházakat, akkor a családi vagyon értéke mintegy 750 millió К, a háború előtti 45 millióval szemben.

19 A legpregnánsabb példa mellett a fontosabb budapesti üzemeknél is észlelhető ez a folyamat, ha nem is ilyen mértékben. Az Egyesült Izzólámpa és Vili. Rt. alaptőkéje 1916-ban 8, 1917-ben 10 millió K, 1910-ben 2107 munkással, 1917-ben 3500-al dolgozik.'-" A Schlick és Nicholson Gép-, Hajó- és Vagongyár (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltség) vagyoni helyzete a háború alatt: Alaptőke 1914-ben 8 millió, 1917-ben 12 millió, 1918-ban 16 millió K, a gépi felszerelés értéke: 1914-ben 6 344 945, 1915-ben 8 778 738, 1916-ban 10 865 506, 1917-ben 17 880 031 K, a nyereség 1915-ben 742 358, 1916-ban 1 265 540, 1917-ben 1 597 000 K.

21 A Láng gépgyár (Hitelbank érdekeltség) alaptőkéje 1914-ben 2,5, 1915-ben 5, 1917-ben 10 millió K,

22 a Lipták Építési és Vasipari Rt. (Magyar Bank érdekeltség) alaptőkéje 1914-ben 5, 1916-ban 20 millió K, a gyárberendezés értéke 1914-ben 5 620 937, 1915-ben 10 279 265, 1916-ban 32 219 800 K, nyereség 401 246 1914-ben és 1 807 305 К 1916-ban.

23 A Ganz gyárak vagyoni helyzete a következő: a Gép-, Vagon- és Hajógyár alaptőkéje 1914-ben 8 640 000, 1917-ben 14 400 000, a Villamossági gyáré 1915-ben 8, 1916-ban 12, 1917-ben 18, 1918-ban 24 millió K, a gépgyár nyeresége 1914-ben 1 408 972, 1915-ben 2 010 132, 1916-ban 2 600 550, 1917-ben 3 929 019, a villamosságiban 360 918, 1 334 841, 1 578 837 К 1914—15—16-ban.

24 A Fegyver- és Gépgyárban (Hitelbank érdekeltség) az alaptőke 1915-ben 5,4, 1916-ban 10,8 millió K, értékpapírok értéke 1914-ben 526 171, 1915-ben 3 376 827 és 1916-ban 9 402 644 К, a nyereség ezekben az években 735 276, 18 Magyar Pénzügyi Compass. 1917—18. Bp., 1918. I. 547. o. 19 Kozma Nándor : Hadimilliomosok. Bp. 1918. 21. o. 20 Magyar Pénzügyi Compass. 1922—23. Bp., 1923. I. 784. o. 21 Pénzügyi Compass. 1922—23. 728. о. 22 Ua. 526. о. 23 Ua. 527. о. 24 Ua. 691 és 788 o. 202