Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

szagnak 20 000 lakoson felüli lélekszámmal. Ezeknek lakossága 80 év alatt a következőképpen alakult: 1830 1857 1869 1890 1900 1910 22 476 26 826 27 766 32 549 36 646 40 622 101 127 186 945 270 685 505 763 732 322 881 601 48 840 36 283 46 111 58 952 75 006 92 088 29 507 42 501 49 153 55 626 60 883 62 465 35 568 • 39 434 41 195 49 600 57 812 66 977 Makó 20 644 25 595 27 759 32 669 33 722 34 893 26 679 17 472 21535 32 288 43 096 51487 35 254 43 863 46 540 56 048 65 867 77 953 32 984 53 499 56 323 73 526 82 122 94 952 32 725 62 700 71022 87 410 102 991 118 147 20 060 20 094 27 658 30 797 31308 31424 20 069 18 399 22 683 28 942 32 167 36 541 21086 22 436 24 309 26 942 29 609 35 550 Ha ehhez még hozzászámítjuk a peremvárosok több mint 220 000 lakóját, mely szintén erre az időszakra esik, akkor az arány eltolódása még szembetűnőbb.

4 A főváros az ország egyéb területeihez viszonyítva gazdaságilag fejlett, mind az előállított termékmennyiség, mind az iparba fektetett tőkék összege, mind az iparban foglalkoztatottak száma tekintetében. A fővárosba tömörült iparágak más európai nagyvárosokhoz viszonyítva is jelentős szerepet játszanak. Főleg a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak, de a gépipar is, főként a közlekedési eszközöket gyártó ipar fejlődött. Budapest pl. a századfordulón a kontinens legnagyobb malomvárosa, 1910-ben 7,5 millió q gabonát dolgozott fel, 200 000 hl szeszt gyártott és 800 000 hl sört. A főváros lakosságának ellátására a 3 légszeszgyár évi 54 millió m

3 gázt termelt, a 8 téglagyár 180 millió db téglát gyártott. Az erőgépek lóerő száma 10 év alatt több mint 200%-kal nőtt

5 és megközelítette az 1 millió lóerőt, a fővárosban levő vasútvonalak hossza 20 év alatt több mint 200 km-rel nőtt.

6 A fővárosi iparban foglalkoztatott munkások száma 1910-re, 10 év alatt majd felével szaporodott, 109 372-ről 152 436-ra nőtt.

7 Ha ehhez hozzávesszük a közlekedésben s a postánál dolgozó 20 165 munkást, különböző helyeken dolgozó napszámosokat, akkor látjuk, hogy a fővárosi keresettel bíró lakosság (492 975 és a peremvárosok 41 432) fele, 260 015 a munkás.

8 A koncentráció is fokozottabb, mint az országos átlag. A nagybankok és a hozzájuk tartozó érdekeltségek zöme is Budapesten van. A 20 munkáson felüli vállalatok száma 1900-ban az országban 2049, Budapesten 622, ez az arány már 1910-ben 3749 és 1296.

9 Az 1000-nél több munkást foglalkoztató üzemek száma országosan 32, ahol 63 633 munkás dolgozik és ebből fővárosi üzem 14, ahol 30 104 munkás dolgozik 1910-ben, mely szerint a legnagyobb tőkés gyárak 43%-a Budapesten van, és itt a nagyipari munkásság majdnem fele dolgozik.

10 4 Thirring Gusztáv: Városaink népességének alakulása 1787-től 1910-ig. Városi Szemle, 1911. júl-aug. 5 Sipos Aladár: Budapest gyáripara. 1919—1933. Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. Bp., 1959. 477. o. 6 Thirring Gusztáv: Budapest félszázados fejlődése 1873—1923. Bp., Stat. Közi. 53. 119. o. 7 Az 1910-es népszámlálás adatai. Bp., 1914. III. 198. o. 8 Ua. Bp., 1913. II. 386. o. 9 Laky Dezső: Bp. székesfőváros népességének fejlődése 1900-tól 1920-ig. Bp., 1927. Stat. Közi. 55—2. 10 Berend Iván—Ránki György : Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában Bp., 1955. 76. o. 198