Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KUMOROVITZ L. BERNÁT: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez

szava, 65 mely humanista íróinknál (kik Mátyás király jóvoltából Verulinus „De architec­tura" című munkáját is olvashatták), 68 állandósult. A bemutatott Werbőczy-féle adatokból is kiérezhető, hogy az opus (és aedificium) építészeti vonatkozásban a munka mellett már az eredményre, a műre is utal, tehát konkrét tartalma van. így van ez korábbi adataink esetében is. Ha tehát a legendában azt olvassuk, hogy I. István királyunk egyházépítő buzgalmának a híre (bone voluntatis et operis fáma, quam in edificandis ecclesiis . . . exercuit) messze földre eljutott, 67 vagy hogy Gellért püspök a maros vári Szent György-monostor építésére (ad opus . . . sancti Georgii martiris) 1000 márkát adott, akkor egyszerre az építésre és az épületre is gondolunk. 68 Mégis a szó alap­jelentése az ilyen esetekben is az építés, hiszen a templom még nem készült el. A Képes­krónika szerint Szent István, mivel Óbudán nem talált egyházat (non invenisset aliquod pium opus, in quo possit laudari Creator omnium), ezért Szent Péter és Pál apostol tiszte­letére elkezdett ilyet építtetni, de ezt a nagy művet életében már nem tudta befejezni (illud grande opus inceptum .. . non potuisset consummari). 69 De van beszédesebb adatunk is. II. Géza királyunk 1145-ben a Bikács-nembeli „magnus" Bikachnak a királyi udvarnoki Madocsa földön helyet (locum) adományoz „pro construendo ibidem monaster io" — azzal az ígérettel, hogy ha a monostor fölépül, a szerzeteseket újabb adományban fogja részesíteni. S amikor egy idő múlva Bikács jelentette, hogy az általa alapított Szent Miklós kolostor kőből épülő része embernyi magasságát már elérte: „monasterium... in lapideo opere usque ad altitudinem unius hominis stature se iam erexisse a terra nobis afFirmasset", a király ígéretét teljesíti, s a tolnai várhoz tartozó Kormó földet és Egyed udvarnok földjét (más földekkel együtt) adományozza a monostornak, leírt határok között. A határleírás egyik mondata egy halászó helyet is említ, melyet Szent István adott a veszprémvölgyi apácáknak építkezési költségeiknek (ad opus) fedezésére. 70 A XIII. század 70-es éveiben Beszter fia Demeter, a ferencesek margitszigeti egyházának az építésére (ad opus ecclesie fratrum mino­rum in Insulam) tett adományt végrendeletében. 71 Ilyen értelemben végrendelkezik 1380. ápr. 6-án id. Erzsébet királyné az aracsai és beregszászi monostor s az óbudai Szent Péter­egyház építésére (ad opus claustri ... de Lumprehzaza. . ., de Aracha, ad opus ecclesie beati Petri... de Weteribuda) hagyományozván 500—500, illetve 300 aranyforintot. 72 Hogy ezen építkezései folyamatban vannak, bizonyítja az arachai monostorral kapcsolatos az a megjegyzése, hogy hagyatéka csak arra az esetre szól, ha az építés az ő életében már nem fejeződhetnék be (si vita nobis comité perfici non poterit). Az építkezésre, erődítési 65 Bár azt is ismeri s a templomoknak, váraknak, monostoroknak stb. is adja a becsűjét. Uo. 216. (133. cím.) 66 Bonfini Verulinus „De architectura" с művének (latin) fordításához (Mátyás királynak aján­lott) előszavában írja: „.. .Bandinus... Antonii Averulani ( 1) civis Florentini opus mirabile de archi­tectura nuper ad Maiestaten Vestram attulerit... quod e vernacula lingua in Latinam quam primum traducendam curasti... In qua quidem traductione, ne opus vilescat..., ego autem in traducendo hoc utar temperamento, quod dilucidati simul et latinitati satisfacere curabo..." Analecta nova ad histó­riám renascentium in Hungária litterarum spectantia ex scriptis ab Eugenio Abel relictis... ed. St. He­gedűs. Budapest, 1903. 58. 87 Szentpétery : SRH. II. 386. (Leg. S. Stephani regis. Római és konstantinápolyi építkezések.) 68 Uo. II. 498. (Gellért-legenda.) 69 Uo. I. 35. 70 .. .in fluvio Danubii est captura usonum et aliorum piscium, quam sanctus rex Stephanus de­dit et donavit portum Madocha, quod tonya vocatur cum descensu ad piscationem usonum ad opus monialium sancte Marie servientium in valle Vesprimiensi degentibus. Fejér: CD. II 120. — O. L. Dl. 14. — Az oklevél mai formájában az eredeti alapján a XIII. és XIV. század fordulóján készült át­dolgozás, az opus-ra. vonatkozó adatai azonban a XII. századra szóló érvénnyel elfogadhatók. Fejér­patdky L. : A királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. 20., 90. — Szentpétery I. : Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. (A továbbiakban: Krit. jegyz.) I. Budapest, 1923. 25. (71. reg.) Az oklevélben olvasható határleírás szövegének eredetije a XIII. század 80-as éveiből való. (Kubinyi A. szíves közlése.) 71 Gárdonyi A. : Budapest történetének okleveles emlékei (a továbbiakban: Budapest). I. Buda­pest, 1936. 120. 72 O. L. Dl. 6692. — L. a 23. jegyzetet. 18

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom