Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KUMOROVITZ L. BERNÁT: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez

Mulund nevű emberét ad opus mansionarii („zselléri vagy majorsági?" 59 ) szolgálatra ado­mányozta a pannonhalmi monostornak. Kétszáz évvel később, 1335. márc 26-i (kamara­bérleti) oklevélben I. Károly király arra kötelezte Hyppolitus mester árvái várnagyot és körmöci kamarája ispánját, hogy mindazokon a napokon, amikor ott pénzt vernek (quolibet... die operis camere nostre), a szerződésben előírt összegen felül még egy-egy fél-fertót fizes­sen tárnokmesterének, 60 1338. márc. 29-én pedig azt írja elő a szomolnoki kamaraispánnak, hogy a pénzverő eszközöket és a felhasználandó fémet az esztergomi érsek és a tárnokmester pecsétjével lezárt (két) ládában őriztesse, melyeket csak képviselőiknek a jelenlétében sza­bad fölnyitnia, vagy pénzt veretnie (opera monetarum exerceri). 61 Mind a két esetben tehát az opus szó a pénzverés műveletének a kifejezésére szolgál. Werbőczynél szintén érdekes helyen, az erdő becsűjénél találkozunk az opus szó hasz­nálatával. Az I. 133. с 2. §-ában azt írja, hogy a nagyobb, a fejszés makkos erdőt, amelyet vágásra és vadászatra használnak, és amely bárminő építészeti célra alkalmas (pro quolibet opère et artificio valens), ekealjanyént 50 márkára kell becsülni. 62 Hogy itt valóban épület­fáról van szó, következik a 33. §-ből, amely a közönséges, egyszerűbb feldolgozásra alkalmas (pro communi opere. . .valentis) úgynevezett eresztvény erdő árának megállapításáról szól. 63 Az épület (és építés) fogalmának ezekben a kifejezésekben érezhető összefonódására még világosabb példát nyújt ugyancsak Werbőczy, amikor arról tájékoztat, miképpen kell egy birtok felosztásakor megállapítani a kőből épült atyai ház értékét. Ha a ház „kőből vagy téglából van, vagy ha másként költséges építkezéssel készült (ubi autem domus . . . paterna lapidea aut latericia vei aliter sumptuoso aedificio constructa fabricataque fuerit), és becsüje akkora volna, hogy az ilyen fekvő jószágok közös jövedelméből ahhoz hasonló házakat nem építhetnének olyannyira, hogy még csak egyetlenegy sem épülhetne egykönnyen : akkor az ilyen esetben az apai háznak becsüjét és árát kőfaragó, kőműves és ácsmesterek (una cum magistris lapicidiis ac muratoribus et fabris lignariis) közbejöttével bírói kikül­dött által lelkiismeretesen meg kell állapítani... és annyifelé osztani, ahány a testvér ; a legifjabbik fiú vagy testvér a reá eső részhez ingyen jut (1. §.). De köteles a többi testvér részét... a becslés szerint. . . megfizetni — abban az esetben, ha a legifjabbik testvér kis­korú, mert különben ilyen költséges épületben egyenlően kell a testvéreknek osztozniuk (nam in tali sumptuoso aedificio aequalis fieri debebit inter fratres divisio)." 64 Werbőczy e részben az opus helyett, de annak a jelentésében az aedificium szót használja, valószínűleg azért, mert jogi szempontból, öröklés és adásvétel tárgyát képező lakóházakról és nem intéz­mények monumentális épületeiről értekezik. Az utóbbiakhoz illőbb a régi stílus opus 59 Pannonhalmi rendtörténet I. 595., 243. — Hogy az ilyen kifejezéseket hogyan fordítsuk, hasz­nos útmutatást nyújt Acha oklevelének idevágó passzusa : Tradidi... quatuor hominum capita simul cum vinea et molendino, scilicet Búzd ad eandem vineam excolendam et Sciphed ad molendinum cum sua uxore et Mulund ad opus mansionarii... A vineam excolendam helyett ad opus vinee, az ad molen­dinum helyett pedig ad opus molendini is állhatna. 60 Szekfű Gy. : Oklevelek I. Károly pénzverési reformjához. Történelmi Tár. Új folyam XII. (1911) 11. 61 Uo. 62 Werbőczy István Hármaskönyve. Ford. Kolosvári S. és Óvári K. Budapest, 1897. (A továbbiak­ban: Hármaskv.) 218—219. 63 Uo. — A 29. §-ból idézett passzusnak Kolosvári—Óvári-féle fordítása: „mely bárminő mun­kára és mesterségre alkalmas" — szerintünk nem eléggé kifejező. 64 Hármaskv. 108—109. (41. cím.) Vö. 106—109. (40. cím.) 2 Tanulmányok Budapest múltjából yj

Next

/
Oldalképek
Tartalom