Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917
történetének és az ennek kapcsán elvégzendő társadalomtörténeti elemzésnek feladataként tekintjük. Ám azt a feltevésujiket már itt le kell szögeznünk, hogy az ingatlanbirtoklás és főleg a házépítés e jelentős kedvezményei nagymértékben hozzájárulhattak ahhoz, hogy a budapesti kereskedelmi tőke (egy részében még az ipartól bizonyos fokig elfordulva is, más részében pedig tőkéje egy részének megfelelő biztosítása s így ipari tevékenységének alátámasztása érdekében) nagymértékben az ingatlanbirtoklás és házépítés felé fordult. 3. Éppen ezért nem lesz tanulság nélkül való, ha a továbbiakban e belterületi bérházbirtoklás néhány jellegzetes, legnagyobb állománnyal rendelkező alakját és vagyonát közelebbről is kimutatjuk. 1 * a) A névsor elején Táfler Kálmánt kell megemlítenünk, Budapestnek az 1903., 1911. és 1915—1917. években (amikor ugyanis virilista lajstromokban egyáltalán szerepel) mindvégig (mégpedig egyszeresen számított adó alapján) első virilistáját. Táfler érdekes típusa a budapesti virilistának: egyrészt semmiféle közéleti szerepet nem játszik, másrészt semmiféle bank vagy egyéb ipari, kereskedelmi vállalkozás igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában sem szerepel. Jelentékeny házbirtokai jórészükben már a körutak építésével egyidejűek. Részben Ehrenfeld Ignáccal (Táfler felesége is Ehrenfeld lány, Karolin), olykor Stern Árminnal közös tulajdonban, nagyobbrészt azonban önállóan birtokolja csupán az említett főútvonalakon is nagyszámú ingatlanát. 1910-ben a Váci körúton Ehrenfelddel együtt a 48., és önállóan a 39. és 64. szám, ugyancsak Ehrenfelddel együtt a Király utcában a 21. szám és az Andrássy úton a 35. szám, utóbbi helyen önállóan még az 55. és 84. szám van tulajdonában — a József körúton Stern Árminnal a 36/b-t, önállóan a 8., 10., 12. számú bérházakat, a Rákóczi út 17. szám alatti ingatlant és a Ferenc körút 24. számot, továbbá ismét Stern Árminnal valamint saját gyermekeivel együtt ugyanott a 41. számú házat bírta. Emellett a VIII. kerületből övé volt még (részben meg nem nevezett birtokostársakkal közösen) a Conti utca 36, Karpfenstein utca 3, Német utca 3, Rökk Szilárd utca 25., a VII. kerületben a Dob utca 39. és 4L, a VI. kerületben a Rózsa utca 69., az V. kerületben pedig (Táfler Árminnal együtt) a Váci út 2. és 8. szám, és virilizmus szempontjából ideszámított még feleségének Arany János u. 22. szám alatti bérháza is: összesen 25, nagy értékű, magas beépítettségű, nagy kiterjedésű és legértékesebb objektumaiban 1910-ben még adómentes ingatlan. E vagyon értékét jól érzékelteti az, hogy a még adómentes ingatlanokról így nem is szólva, Táfler adója, mely őt már 1903-ban is a virilista jegyzék élére állította, ekkor évi 50 675 korona volt — jellemző, hogy az utána (nem számítva a közbeeső 2—6. helyeket csak kétszeres beszámítással elérő Lánczy Leót, Breitner Zsigmondot, Szitányi Ödönt, Hatvani Deutsch Sándort és Gschwindt Györgyöt) következő egyszeresen számított helyen Ehrenfeld Ignácot találjuk. Táflerrel közösen birtokolt házai mellett övé a VI. kerületben az Andrássy út 86., a Felső Erdősor 46. és a Szondy utca 48. és 50. számú ingatlana, a VII. kerületben az Erzsébet körút 25—27. és a Thököly út 42., a Józsefvárosban pedig a József körút 14., Német utca 9., Rákóczi út 65. számú háza: Táfleréval együtt valóban roppant jelentős ingatlanbirtok komplexus. A Táfler— Ehrenfeld vagyon azonban egy harmadik szempontból is igen jellegzetes típust képvisel Budapest virilistáinak ingatlanbirtoklásában. Ez a jelentős vagyon ugyanis jórészében már burzsoá földtulajdon anyagi bázisán vagy legalábbis attól segítve jött létre. Azokban az években ugyanis, mikor Táfler és Ehrenfeld budapesti házai még inkább csak épülőben vannak, az 1895. évi Gazdacímtár Táflernek (ugyancsak Ehrenfelddel közösen) 12 További fejtegetéseinkben a személyek funkcióinak, vagyonalapjának és családi kapcsolatainak megállapításához a következő főbb forrásmunkákat használtuk fel : Kempelen Béla : Magyar nemes családok I—XVI. k. Bp., 1908—1917. ; Kempelen Béla : Magyar nemesi almanach 1867—1909. Bp., 1910. ; Kempelen Béla : Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I— III. k. Bp., 1937—39. ; A Királyi Könyvek ( 1867—1918). Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1940. ; Zsidó Lexikon. Bp., 1929. ; Magyarország monográfiája 1900—1932. Szerk. Geller János és Madarász Elemér. Bp. é. n. — Mindezen munkák személyekre bontottan vagy a személyek ABC rendjében vannak összeállítva, vagy a hozzájuk csatolt ABC rendes mutatók révén könnyen használhatók lévén, a rájuk való hivatkozást az egyes nevek esetén mellőzhetönek éreztem. 160
