Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
KOSÁRY DOMOKOS : A tétényi „tumultus" 1766-ban
ugyanakkor azonban a rájuk nehezedő uradalmi robotteher ellen is panaszt emeltek. 24 A ránk maradt kárbizonylat szerint Friebeisz Antal és Settith Farkas megyei esküdt már a zendülés másnapján, 1766. május 21-én kint járt Tétényben, és Tichy Pál, König Péter, Konrád Jakab és Miller Ferenc esküdtek, valamint Silinger József, Eisenheck György és Kürthy János vezetésével megtekintette a szőlőket. Ezeket (írták a jelentésben) „oly összevert állapotban találtuk, hogy a megmaradt tőkéken kivül semmit sem láthattunk". 25 A környék paraszti árutermelésének fő cikke a bor lévén, 26 a tétényi jobbágyokat a természeti csapás olyan súlyos helyzetbe hozta, amelyben az uraság végeláthatatlan robotkövetelése, éppen a soron következő nyári, aratási munkák idején, immár elviselhetetlennek tűnt. Annyival is inkább, mivel ekkor már vagy egy esztendő óta az egész országban híre ment annak, hogy az udvar államilag készül szabályozni a mértéktelen robotterheket. A Dunántúlon már az előző nyáron jelentkező, heves megmozdulások most tovább terjedtek. A közeli ráckevei, óbudai, szentendrei és visegrádi kamarai uradalmakban pedig már folytak az úrbérrendezés előkészületei. A tétényi zendülés kirobbanásába tehát bizonyára belejátszott az is, hogy a parasztok az adott viszonyok közt elérhetőnek, közelinek érezték terheik méltányosabb szabályozását. Az alispáni vizsgálat egyébként pusztán csak azért érdeklődött az előzmények után, mert a zendülés tervszerű előkészítését kereste. Különösen Hladek nótáriust, az instancia fogalmazóját vallatták, hogy mit tudott meg „a zendülés előtt már néhány nappal a parasztok féktelen kitörési szenvedélyéről", ő azonban, tisztában lévén a kérdés célzatával, határozottan leszögezte, hogy „sem gyűléseket, sem más zendülési előkészületeket" (nec conventicula, nec alia praeparatoria ad tumultum) nem figyelt meg. Egy másik kérdésre azt is tagadta, hogy a parasztok eltiltották volna a kastélyban való megjelenéstől." A tumultus szándékos, előzetes megszervezettségét nyomozva sokat foglalkozott a bizottság a községi bíró azon rendelkezésével is, hogy a faluban „ki ki oda haza tartózkodgyék és készen legyen". 28 Hidegh János kisbíró elmondta, hogy pünkösd hétfőn és kedden ő hívta gyűlésbe a falut a bíró házához, és ő járt körül azzal az utasítással is, hogy mindenki tartózkodjék odahaza, „de mi végre, nem tudja". 29 A községi bíró azután megmagyarázta az intézkedést: Friebeisz Antal alszolgabírótól vett írásbeli értesítés alapján a szőlőiket ért jégkár megtekintésére kiküldött megyei urakat várták, „és hogy bárki ha hivni vagy kérdezni akarják kéznél legyen, meghagytam, hogy a lakosok maradjanak otthon pünkösd ünnepe után". :iü Ezzel a nyomozó alispánnak is meg kellett elégednie. Annyi kétségtelen, hogy az uradalom igen feszült, kiélezett helyzetben lépett fel az aratási munkák kérdésével. Conradi Máté tiszttartó vallomása szerint ő a zendülés előtt megkérdezte urát, „ha robotábul, vagy szakmánbul akarná-é a tétényi majorsághbéli búzát arattatni"; amire Rudnyánszky így felelt volna: „robotában nem, mivel múlt generális gyűlésnek alkalmatosságával is az robotájok véghet nemes vármegyénél panaszolkodtak, hanem azért részben . . . arattassa, olly móddal mindazonáltal, hogy 30 vagy 40-en legyenek az aratók, hogy késedelmek miat az uraságh megh ne károsodgyék . A tiszttartó erre május 20-án reggel magához hívatta a községi bírót König Péter és Konrád Jakab esküdt kísére24 Pest m. lt. Prot, congr. 1764—1768, f. 1148. Erga instantiam incolarum possessionis Tétény vinearum suarum grandine concussarum ocularem revisionem expetentium, ac una remedium oneris seu robottis dominalibus, quia prata nulla, agros verő exiguos haberent, seu a contributione, cum octo domus prius per contribuentes inhabitatae, jam nunc Judaeorum in publicum non contribuentium sedes essent in ipsos redundantis implorantium. — Exmittitur processualis vicejudex nobilium fine oculatae damnorum revisionis, et una reliquorum detectorum investigationis peragendae. 25 Oculata damni in vineis Tétényiensibus per grandinem causati. Pest m. It. Miscellanea 1766— 29., 30. 26 A szőlők jelentőségét Tétényben egy évszázad múlva így emeli ki a megye ismertetője: A határ összes kiterjedése 3560 hold. Ennek csaknem fele szőlő, jó borterméssel, amely „a lakosság fő jövedelemforrását is teszi." Galgóczy K. : Pest-Pilis-Solt-Kiskún megye monographiája. III. Bp. 1877. 43. 27 Hladek János vallomása 1766. júl. 11. 28 Idézet az 1766. jún. 17-i jegyzőkönyv magyar kérdéseiből. 29 Hidegh János vallomása, 1766. jún. 17. 30 A községi bíró vallomása, 1766. júl. 10. 118
