Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
KOSÁRY DOMOKOS : A tétényi „tumultus" 1766-ban
volt. S ha a többiek névsorát nézzük, ugyancsak módosul az a kép, amelyet pusztán az úrbéri kategóriák segítségével nyernénk. König József 1771-ben mint negyedtelkes jobbágy szerepelt, ugyanakkor azonban szőlősgazda is volt. Ramsperger Fidél az 1771-i adatok szerint mindössze házas zsellér: ugyanakkor azonban 46,3 urna (2514 1) bora termett. Tichy Jakab, 4 igásmarha, 2 ló és 3 tehén tulajdonosa, 51 urnával (2769 1) szerepel a jegyzéken, Kürthy János pedig, 1771-ben féltelkes jobbágy, 27 urnával (1466,1 1). Hidegh János, a subjudex, hatökrös gazda volt (és féltelkes jobbágy), de szőlővel is rendelkezett. A mozgalomban békítő, kérlelő magatartásával feltűnt Knop Ádámot, mint negyedtelkes jobbágyot, szegény parasztnak hinnők az 1771-i kategorizálás alapján, ha nem tudnánk, hogy 75,2 urna (4083,31) bora termett évente. Imperi József 1771-ben mint házas zsellér szerepel: ugyanakkor azonban kerékgyártó, bérlő és szőlősgazda. Valami kis szőlővel még a legszegényebb házas zsellér: Praun János is rendelkezett. Ezek a paraszti árutermelés útján előrehaladt, és a jobbágyi, úrbéres kategóriákba egyre nehezebben beilleszkedő tétényi gazdák találták magukat szemben a földesúr hátrahúzó, mind súlyosabb robotköveteléseivel. A tétényi uradalom, a XVII. században férfiágon kihalt Paksy-család más birtokaival együtt, egymásután kétszer került olyan kemény és mohó vagyonszerzők kezébe, akik beházasodással lendültek neki a feudális uralkodó osztályban felfelé ívelő pályafutásuknak. A század elején a korábban ismeretlen Száraz György (fi732) szerezte meg a Paksy-dédunoka Daróczy Katalin kezét, hozzá Tétényt, majd szívós küzdelmekkel a többi Paksy-birtokot meg a báróságot. Lánya: Száraz Julianna esetében, valamivel simább formák közt, megismétlődött a történet. Egy hasonló típusú, felfelé törtető, Nyitra megyei köznemes, Rudnyánszky József (fi778) kapta meg a lány kezét (nagy karriert befutó rokona: Grassalkovich Antal tanácsára), és vele ismét Tétényt meg a többi uradalmat, majd utóbb (1773) a báróságot. 18 Az udvar hozzájárulásával ő tartotta kézben és irányította tétényi kastélyából valamennyi Száraz-birtok gazdálkodását, azzal a kíméletlenséggel, amely a fellendülő árutermelés, a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása idején, a XVIII. század derekán különösen jellemző volt főleg a jó piaccal, jó közlekedési lehetőséggel bíró uradalmak birtokosaira — és Tétény, a Dunánál és Buda mellett, ilyennek számított, ha nem is feküdt Ausztriához közel, az ország nyugati szélein. A kilenc kérdőpontra adott válaszukban (1768) a tétényiek azt is előadták, hogy az 1766-ban bevezetett urbárium értelmében igás robottal a gazda „ha négy marhával az Uraságh dolgára mégyen minden héten egy napigh szolgálni tartozik", két marhával hetenként két napot, kézi robotban pedig heti három napot — ami több, mint amennyit az 1767 utáni rendezés előírt, de már kevesebb volt az 1766-i zendülés előtti helyzetnél, mert „annak előtte se urbáriumok, sem contractusok nem lévén bevett szokás szerint szolgáltak". Hogy pedig ez a „bevett szokás" az idők folyamán minő mértékben tolódott el a földesúr javára és vált egyre elviselhetetlenebb teherré, az világosan kiderül azokból a Species facti függelékeként, 1766. május 21-én hat pontban összefoglalt panaszokból (agravia), 19 amelyek a zendülés előtti helyzetet tükrözvén annak okaira is rávilágítanak. E panaszok szerint: (1) mivel robotot végző telkes jobbágy nincs több mint 26, ezeket „minden nap robotra hajtják és így a robot 18 Vö. Nagy Iván : Magyarország családai. IX. Pest 1862. — Fekete Nagy A. : A br. Rudnyánszkycsalád levéltára. Levéltári Közlemények (1933) 16—57. 19 Az 1766. május 21-én fölvett Species facti idevágó befejező sorai: His adnectentes sua agravia sequentibus eadem enumerant. L. Hospites robottarii sunt non nisi no. 26. qui ad robottas omni die pelluntur, ас ideo indefinitus est earundem numerus. 2. Foenilia plane nulla habent. 3. Terras arabiles non nisi 7 Posoniensem metretarum capaces habet optimus hospes, quas si etiam in abundantia haberent, ad earundem cultivationem prae indefinitis robottis non sufficerent. 4. Pascuum per arendatores laniones, duos item dominales opiliones coarctatum fere nullum aut admodum exiguum. 5. Octo domus prius per contribuentes inhabitatae, nunc Judaeis traditae contributione exemptae sunt, quarum onera talker diminutus onera contribuentium numerus ferre cogitur. — 6. Judaei facultates sive pecora habentes in medium communitatis christianae nee ab iisdem quidpiam solvunt. — Quibus omnibus medelam adferri apud dominium saepius inflterunt, quam non ut consecuti fuissent, quin imo nee auditi sunt. Pest m. lt. Miscellanea politica 1766— 3/a. 116
