Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KUMOROVITZ L. BERNÁT: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez

a káptalan és azok, akiket a dolog érint, beleegyeznek, hajlandó teljesíteni a király kérését,

5 s még az nap kelt parancslevelében véleményt kér az ügyben a veszprémi, a váradi és a zágrábi püspöktől.

6 A végleges rendezés végső soron e bulla alapján (és a káptalan kérésére

7

) 1355-ben fejeződött be, amikor I. Lajos egy világi és egyházi előkelőségekből összehívott bizottság javaslata alapján Óbudát anyja és a káptalan között megosztotta. A megosztás eredményeképpen a város déli része az özvegy királyné, északi része pedig a budai káptalan birtokába került. A piac és a rév a királynéi városban maradt.

8 „Mivel az óbudai királyi várat a prépostok és a káptalan építették, s az óbudai várnagy ezért évente egy márkát fizetett nekik, most a vár a királyi részben lévén, az összeget tovább nem fizetik."

9 Az 1355-ös rendezés óta a várat az anyakirályné haláláig birtokolta, végrendeletében pedig menyére, ifjabb Erzsébet királynéra hagyományozta. Ezóta egészen a török időkig az óbudai vár a mindenkori magyar királyné birtoka.

10 Helyére Szepesi Jakab országbíró 1373. aug. 24-én kelt oklevele világít rá pontosan, amikor egy házat, melyet a klarisszáknak adtak el, „... inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ас ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum beaté virginis ... de Veteribuda se extendentem" helyez el.

11 Ezen a helyen pedig — az ásatások bizonysága szerint — ma (Kálvin köz 2—3—4. sz.) az óbudai református templom áll.

12 Az okleveles adatok s az eddig feltárt maradványainak művészettörténeti vizsgálata arról tanúskodik, hogy a várat, illetve a király(né)i palotát a XIV. század derekán átépítették.

13 Fügedi E. úgy véli, hogy ez a nagyarányú munka 1332 és 1373 között folyt le, mert „a Katus asszony földjéről szóló oklevelekben a föld első eladásakor a szomszédok közt a királynéi vár még nem szerepel, a második alkalommal azonban már megemlítik."

14 Az idézett 1343-as oklevélből, valamint az 1353-i supplicatio szövegéből és más adatokból azonban az átépítést határozottabban Erzsébet királyné özvegységének az idejére tehetjük. Ugyanis 1342-ig a királynéi curia Visegrádon volt,

15 a vár birtokjogainak az óbudai káptalannal való rendezéséig nagyobb építési munkálatokra itt nemigen gondolhatunk. Ezek csak az 50-es évek elején vettek erőteljesebb lendületet, s talán éppen ez az építkezése a magyarázata annak, hogy az özvegy királyné is nem Óbudáról, hanem Üjbudáról fordul a pápához 5 Cum ipsi in Castro suo de Novabuda... cum suis familiaribus commorentur, quod castrum prope aliud castrum de Veteribuda nuncupatum ad ecclesiam beaté Marie de Veteribuda et eius prepositum et capitulum pertinens noscitur situatum et propter propinquitatem huiusmodi frequenter contingat gentes ipsius ecclesie nonnulla dampna páti..., ipse rex super hiis conscientiam habens et volens per permutationem alterius castri seu loci eiusdem ecclesie et eius personis utilioris providere... supplicat, quantinus... episcopis dicti regni committere dignemini... in solidum, ut ipsi de valore dicti castri de Veteribuda et omni iure, quod habent ipsa ecclesia et eius possessione in eo et de alio etiam castro seu loco vel rebus et iuribus, que idem rex eis propter hoc offerre et assignare intendit et eorum militate et valore... se informet ; et si invenerint, quod propter permutationem huiusmodi conditio eiusdem ecclesie fiat melior et utilior, huiusmodi permutationem fieri faciant eamque per se vel ahum seu alios ad effectum perducant auctoritate nostra et approbent... Bossányi À. : Regesta supplicationum. II. Bp. 1918. 274—275. (28. reg.) 8 Mon. Rom. Ep. Vespr. II. Bp. 1902. 159. — Bártfai Szabó L. : Óbuda egyházi intézményei a középkorban (a továbbiakban : Óbuda). Bp., 1935. 75—76. (55. reg.) 7 Super contractus perfectione... et nostra provisione... complenda... prepositus et capitulum maiestati nostre supplicabant. Bártfai Szabó L. : Pest megye történetének okleveles emlékei 1002— 1599-ig (a továbbiakban: Pest m.). Bp., 1938. 68. 8 B. Szabó : Pest m. 66—73. — Fügedi E. : Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán (a továbbiakban Topográfia). TBM. XIII (1959) 22. 9 B. Szabó: Óbuda 79. — Uő: Pest m. 70. — 1555-i oklevelét I. Lajos király 1366. okt. 17-én erősítette meg. Uo. 73. 10 Fügedi : Topográfia 16. 11 B. Szabó: Óbuda 88. — OL. Dl. 6136. 12 Gerevich L. : Kálvin köz 2—3—4. Az óbudai királynéi vár maradványai (a továbbiakban : Királynéi vár). Dercsényi D. (szerk.) Magyarország műemléki topográfiája. VI. Budapest műemlékei. II. Budapest, 1962. 373. — Fügedi : Topográfia 16. 13 Gerevich : Királynéi vár II. 373. — Fügedi : Topográfia 16. 14 Fügedi : Topográfia 16. — JB. Szabó : Óbuda 66. (35. reg.) és 88. (83. reg.) 15 Kubinyi A. : A király és királyné kúriái a XIII. századi Budán. Arch. Ért. 89. (1962) 166. és 169. 10