Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

dúlni, az ügyet azonban a céh terjesztette a magisztrátus elé.

105 A legény éjszakára mestere engedélye nélkül nem maradhatott ki,

166 a tilalmat áthágóknak büntetésül 1 font viaszt kellett fizetniük. Nem volt szabad hetenként 1—2 pihenőnapot (Blaumontag) tartani, a szünnapokat tartókat szintén hasonló büntetéssel sújtották.

167 A legtöbb céhnél a legények részére nyilvános szálláshelyet rendeztek be, ahol a legény szálláson kívül élelmet is kaphatott. A pékeknél pl. a legénynek a legényszálláson (Herberg) kellett hálnia, s a legényszállás vezetőjével szemben engedelmességgel viseltetnie.

168 Az inas még a legénynél is nagyobb megkötöttségben élt, teljesen a mester családjához tartozott, s ott mestere tetszése szerint ellátásért, esetleg némi fizetés vagy ruhajárandóság ellenében

169 végezte munkáját. Az inas helyzetének szabályozásával — kivéve a felvétel, a tanulási idő, a felszabadulás szabályozását — a kiváltságlevelek nem foglalkoztak. A céhek általában szigorúan szabályozták a mesterlegények munkaidejét és munkabérét. A mesterlegények kora hajnaltól késő estig meglehetősen csekély munkabérért dolgoztak. A szabók 1694. évi kiváltságlevele szerint a munkaidő reggel 4 órától este 9 óráig tartott. A csizmadiáknál (1699. évi kiváltságlevél) a legény 3 órakor kelt és este 9-ig dolgoznia kellett. A fazekasok 1730. évi céhszabályzata szerint a munkaidő kezdete reggel 4 órakor, vége este 7 órakor volt.

170 A mesterlegények munkaidejét — kivéve az ácsokat és a kőműveseket — a hatóságok csak a század második felében szabályozták. Az ácsok és kőművesek munkaidejének és bérének szabályozását a hatóságok (városi tanács, budai kamarai adminisztráció) a középítkezések miatt tartották szükségesnek. Az ácsok és a kőművesek 1696-ban szept. 29-től ápr. 24-ig reggel 6 órától este 6 óráig napi 30, ápr. 25-től szept. 28-ig reggel 5 órától este 7 óráig 32 krajcárért dolgoztak, ebből 2 illetve nyáron 3 óra jutott pihenésre és étkezésre.

171 Az ácsok és a kőmívesek munkaideje tehát aránylag még tűrhető volt, munkabérük is a legmagasabbak közé tartozott. Az ács- és kőműveslegényeken kívül a mesterlegények általában ellátásért és heti bérért dolgoztak. Ez a heti fizetés az egyes szakmáknál különböző volt: a tímároknál 30 kr (50 dénár), a csizmadiáknál 32 dénár (kb. 18 % kr), a kovácsoknál 18 kr (30 dénár), a kerékgyártóknál 12 garas (36 kr, azaz 60 dénár), a magyar szabóknál 15—35 dénár, a német szabóknál 20—40 dénár (megjegyzendő, hogy 3 kr 5 dénárt, 1 garas 3 kr-t ért).

172 Az inasok fizetéséről általában kevés kiváltságlevél emlékszik meg, ilyet ugyanis alig kaptak. A kovácsoknál és kerékgyártóknál az inas felszabadulásakor egy ruhát vagy 10 Ft-ot kapott, a csizmadiáknál a negyedik évben heti 10 pénz (dénár) fizetést és felszabaduláskor egy öltözet ruhát. A szappanfőzőknél a mester köteles volt inasát fehérneművel ellátni.

173 (A fizetések valóságos értékének megbecslése céljából megemlítjük, hogy 1 font marhahús ára 4—5 dénár, 1 liter bor termelői ára 2—5 dénár, 1 font fehér kenyéré 2,5 dénár, 1 font barna kenyéré 1,6 dénár volt.)

174 A heti fizetés tehát — az ellátáson felül — meglehetősen csekély volt, a kerékgyártók kivételével nem érte el az ácsok és kőművesek napibérét. (Megjegyzendő, hogy a kőművesek és az ácsok fizetésüket nem a mestertől, hanem az építtetőtől kapták, amelyből a vállalkozó mesternek ún. mestergarast kellett fizetniök.) A céhek — amint erre már többször rámutattunk — a rendelkezésre álló munkaerőt a mesterek között arányosan igyekeztek elosztani. Ezért a városba érkező mesterlegénynek rendszerint a kijelölt mesternél kellett munkába állnia. Ha ezt vonakodott megtenni, akkor 2 hétre el kellett hagynia a várost. Visszatérve köteles volt az őt kiszemelő mesternél 8 napig 165 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Kovácsok kiváltságlevele, Csizmadiák kiváltságlevele. 166 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szűcsök kiváltságlevele, Szabók kiváltságlevele. 167 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Kovácsok, kerékgyártók kiváltságlevele. 168 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Pékek, tímárok kiváltságlevele. 169 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Csizmadiák kiváltságlevele. 170 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Szabók, csizmadiák, fazekasok kiváltságlevele. 171 Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 128. 172 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. A megfelelő mesterségek kiváltságlevelei. 173 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Az említett szakmák kiváltságleveleiben. 174 Pásztor M. : i. m. 287., 297. — Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 213. 100