Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
külvárosban, akik ha nem laktak volna itt már régebben, nyilván a Várba költöztek volna. 79 A jelek szerint a későbbi Szent Péter külváros megelőzte a budai városalapítást. Területe a Várhegytől északkeleti irányban a Dunáig terjedt, északi határa pedig egybeesett a XV. századi városfallal, a korábbi plébániahatárral. Ez a határ volt azonban Felhévíz déli határa is, és mivel a budai terület eredetileg Felhévízhez tartozott, kézenfekvő az a feltevés, hogy a későbbi külváros összefüggött a hévizi településsel. A földesúr mind Hévizén, mind pedig a későbbi külvárosban a király és a királyné volt, a birtokrészeik egymással elkeveredtek. 80 Társadalmi állapot szerint egyrészt Gézavásárra költöző hospesek, másrészt conditionariusok lehettek. 81 A korai település egységét a XVII— XVIII, századi térképek is igazolják. 82 A jelentősebb vízivárosi útvonalaknak ugyanis megvan a folytatása észak felé Felhévíz területén, és a barokk kori Landstrasse városrész (a középkori Felhévíz utóda) háromszögalakban elnyúló települése mintegy kiegészítője a Vízivárosnak (l.kép). Feltevésünket erősíti az is, hogy a Vízivárosban a mai Horvát utcától nyugatra eső városrész élesen elválik a Horvát utca és a Duna közötti területtől. Ez utóbbi tartozott a középkorban a Szent Péter mártír templom plébániájához, míg az előbbi, a Taschental, a Magdolna-templomtól függött. 83 Ha színtvonalas térkép alapján rekonstruáljuk Felhévíz és a Víziváros domborzatát, kiderül az, hogy a mai Rómer Flóris utca helyén egy árok húzódik a Dunai árnyába, amely a Feketesas utcán keresztül éri el a Bem térnél a Dunát (2. kép). Ezt az árok-irányt a régi térképek szerint már igen korán útnak használták. Egy másik ároka mai Vízivárosban a Varsányi Irén utca vonulatát követi, és ér el a Dunához. 84 A két mélyedés közötti hát nagyjából követi a Bem József utca irányát, azaz a középkori városfalat. Ezek szerint Hévízet a Szent Péter külvárostól természetes határ zárta volna el. Ez igaz, azonban elgondolkoztató az, hogy a városfal hévízi oldalán állott valahol a Duna közelében a király hévízi kúriája, körülvéve conditionariusok házaival. 85 A királyi kúria valószínűleg a hátság legmagasabb pontján állott, és nem véletlen, hogy a Bem József utcát már a XVIII. században Königsberg 79 1290: András mester, Ivánka comes veje, a budai vár suburbiumának polgára. Bp. O. I. k. 263. (Persze lehet az is, hogy csak az olcsób telekárak miatt költözött ide.) 80 A később Budához tartozó terület királynéiságára 1. Kubinyi A. : A király és királyné kúriái. — Hévízen az apácák palotája mellett (ami a korábbi királyi kúria volt) még a XIV. században is királynéi föld terült el. 1332. június 20.: Anjou-kori &"kmánytár (a továbbiakban AO.) II. k. 606. — Később ez is az apácák birtokába jutott. (1337. március 6.: uo. III. k. 325.) 81 Hévízen pl. hajóval szolgáló királyi libertinusokat, félfertófizetőket és vinidator conditionariusokat adományoz a király, ill. a királyné az apácáknak. L. alább. A hospesek viszonylag elég jelentős szabadságokkal rendelkeztek, vö. Lederer E. : A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Klny. a Századokból. Budapest, 1928. 21. skk. — A hospesek terrágiumot fizettek a földtulajdonosnak, ahogy ezt a hévízi keresztesek birtokába jutott területen látjuk : terragium et omnes proventus consuetos, quos quilibet hospitum de Calidis Aquis köteles adni a kereszteseknek. 1286 : Bp. O. I. 227. Vö. uo. 226. 82 Ilyen térkép pl. a De la Vigne-féle 1686-ból, és különösen jól használható egy 1777. január 25-i: Ol. Htt. Lt. Act. Oec. Lad. A. 33—60. 83 L. alább részletesen. 84 Horusitzky H. : Budapest Duna-jobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. Budapest, 1939. térképmelléklete alapján. Seitl Kornél főmérnöknek köszönöm a domborzat értelmezését. 85 Láttuk fenn, hogy az apácák hévízi birtokai a Duna és a budai városfal szögletében terültek el, itt voltak a XIII. században nekik adományozott conditionarius-telkek. XV. századi adatokból tudjuk, hogy ezek között épült „Béla király kúriája." 1432. április 25 : Dl. 12452. (Az adatot Gerevich Lászlónak köszönjük.) IV. Béla valóban tartózkodott Felhévízen, hiszen keltez innen oklevelet is. (1246. január 10 : Szentpétery : Krit. jegyz. i. m. I. k. 827. sz.) Azokban az oklevelekben, amelyek a XIII. század második felében felsorolják az apácák birtokait, is szerepel hévízi palatiumuk, ill. palatiumjaik. 1288. június 5. Bp. O. I. 241, 1289. április 26 : uo. 246. 7 Tanulmányok Budapest múltjából 97
