Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
révvel azonosította, 16 míg másodszor a Dunán-inneni Pest révjének tartotta. 17 Ezzel szemben a kerepesi rév, illetve kikötő csak az óbudai révvel és kikötővel lehet azonos. A káptalan ugyanis erre is jogot formált, 18 pedig adományozására nincs adatunk. A későbbi időben a káptalan három dunai rév, a pesti, a jenői (Gézavására) és óbudai vámját élvezte. Az előbbi kettőre vonatkozó jogainak forrása az 1148-as kiváltságlevél volt, amelyben — mint láttuk — még egy harmadik, a kerepesi rév is előfordult. Ezek szerint az itt kerepesinek nevezett rév csak a később óbudainak nevezett révvel lehet azonos. Hasonló névváltozás történt Gézavására vámjánál is, amely a felhévízi kikötő, és a Felhévíz és Jenő közti, később Jenőinek nevezett rév vámjára vonatkozott. 19 Ezért nem állíthatjuk azt, hogy II. Géza ezzel az oklevelével itt vásárvámot adományozott volna a káptalannak. 20 A király nem Gézavására vásárvámját, hanem Gézavására valamilyen vámját (a szövegben csak egyszer fordul elő a forum!) adta a budai egyháznak. Ez a Gézavására település kapcsolatban állott a révvel. A keleti kereskedelem egyik fő útiránya éppen a jenői réven haladt át, 21 és a Duna jobb partján Gézavásár volta kikötője. Itt, á nyugatra nyíló völgy szájában nyilván már igen korán megszálltak a kereskedők, és így lassan kialakult az ideiglenes kereskedői szállások körül a vásár. 22 Ennek jelentőségét az uralkodó is felismerte, aki itt vásárt engedélyezett. Hogy ki volt ez az uralkodó, azt a vásár neve árulja el: Géza. Igaz, ez még nem oldja meg a nehézségeket, szinte minden kutató más Gézához köti. Fügedi Erik Géza fejedelemhez kapcsolja, 23 ezt azonban nem fo16 Gárdonyi A. : Buda és Pest. 21—22. Gárdonyt rámutatott arra, hogy a kerepesi révet nem kell a mai Kerepes község határában keresnünk. 1465. április 13-án ugyanis Ország Mihály nádor okleveléből arról értesülünk, hogy a réveknél használt nagy átkelőhajókat (azaz kompokat), magyarul kerephnek nevezték (Dl. 16186). Ezek szerint Kerepes portus alatt olyan kikötőt és vámját kell értenünk, ahol kerep hajókat használtak, nem pedig egy Kerepes nevű település kikötőjét. 17 Gárdonyt A. : Az óbudai káptalan... 16—17. 18 Fügedi E. : Topográfia... 11. 19 Pálóczi László országbíró 1465. december 8-i oklevele szerint a budai prépost és káptalan „habeant quoddam tributum circa Calidas aquas superiores Budenses in portu danoby in comitatu pilisiensi... quodque Tributum fori Geysa vocaretur". Knauz N. : A budai káptalan regestái. Magyar Történelmi Tár (A továbbiakban MTT) XII/1863/21. 20 Gárdonyi A.: Buda és Pest... 60—-61. elfogadja a vásárt, mivel azonban — leszámítva 1465-öt — sohasem nevezték így Hévízet, úgy hiszi, hogy a káptalan annak idején a hévízi királyi vásár (azért nevezik Géza névvel) jogát kapta meg, ez azonban nem lett soha helynév. Később vámjogukat elvesztették, és mivel a régi jog feledésbe ment, azonosították később a révvámmal. A felhévízi vásárok azonban nem szűntek meg, és így ha a káptalannak egyszer joga volt rá, elképzelhetetlen, hogy sohasem próbálta azt érvényesíteni, hiszen a középkorban a legkisebb jogigény látszatát is meg szokták kísérelni kihasználni. A Gézavásár vámja alatt tehát csak a rév és hajóvámot érthették, amit valóban birtokolt is a káptalan. Fügedi szellemesen próbálta a nehézségekeet megoldani. Szerinte 1148 és 1212 között a felhévízi Géza-vásárt Óbudára helyezték át. (Topográfia.. .29.) Nincs azonban semmi adatunk arra, hogy a későbbi hévízi vásárokat mikor alapították volna, így azok csak a Gézavásár jogutódai lehettek. Ha viszont Fügedinek lenne igaza, és a Géza-vásár vámja alatt valóban a vásár- és nem a révvámot értették, és a vásárt helyezték át Óbudára, akkor miért kapcsolják össze a vásár-jogot 1212-ben a csöböradóval és az óbudai tulajdonjoggal? (Bp. O. I. 8.) 21 Fügedi E. : i. h. 22 Ez megfelel a nyugati városok kialakulásánál szerepet játszó wic-eknek, portus-oknak. — Vö. Planitz, H. : Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz-Köln, 1954. 54 skk. — La Ville. II. Institutions économiques et sociales. Bruxelles, 1955. 372 skk., 409. — A wie kérdés marxista értékelését 1. Junghanns, K. : Die deutsche Stadt im Frühfeudalismus. Berlin, 1959. 122 skk. — Hasonló módon jöttek létre a kijevi Oroszország területén a kereskedő és iparos települések, a poszad-ok. Ezek is többnyire kikötőhelyek mellett keletkeztek. Bunin, A. W. : Geschichte des russischen Städtebaues bis zum 19. Jahrhundert. Berlin, 1961. 20, 26. 23 „kialakulása még a királyság előtti korszakra nyúlik vissza." (Topográfia... i. m. 12.) 88
