Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Seenger Ervin: III. Az Újkori Osztály – Kiscelli Múzeum – története 31-41

vannak Déri Miksa—Bláthy O. Titusz és Zipernovszky Károly találmánya szerint készült prototípusok az 1880-as évekből. Több darabja bel- és külföldi kiállításokon nagy érdeklő­dést keltett — így legutóbb 1958-ban a bruxelles-i világkiállításon is — és már szinte ván­dorkiállítási tárgyként állandóan szerepel. 1953-ban a kiscelli épület első emeletén bevezettük a villanyt, ezért állandó kiállításun­kat le kellett bontanunk és némileg átrendezve újból megnyitnunk. A következő évben múzeumunk egyik legértékesebb műtárgyát vásároltuk meg: Lotz Károlynak nagyméretű olajfestménye a rákospalotai híddal, 1878-ból. Ez a festmény a mester kevésszámú tájképe között egyik legkiválóbb alkotása. Az állandó kiállításokhoz 1955-ben egy újabb részleg csatlakozott: a földszint nyugati szárnyában egy szoborkiállítást nyitottunk meg, amely zömében a budavári Szentháromság­emlék eredeti szobrait (1713-ból) kisebb részében klasszicista épületdíszítéseket tartalmaz. Ettől az évtől kezdve módszeresen gyűjtjük a szocialista városépítés dokumentumait: plakátokat, fényképeket és a filmhíradók keskenykópiáit. A gyűjtés első fázisa a főváros híd­jainak újjáépítésével kapcsolatos, ebből a tárgyból egy időszaki kiállítássorozat első tag­jaként 1956-ban rendeztünk kiállítást. A földszinten filmvetítőtermet létesítettünk, amely a múzeum népművelő tevékenységét támogatja. 1956. november 4-én a múzeumépületbe települt kb. 350 főnyi ellenforradalmár-csoport teljesen felforgatta a múzeum berendezését és raktári, sőt kiállítási rendjét. Lőszer, élelmi­szer, fegyver keveredett műtárgyakkal, úgyhogy 1956 november közepétől csak többhónapi munkával sikerült a raktárakat rendbehozni, majd a szükségszerűen lebontott kiállításokat részben újjárendezve helyreállítani. A harcok, belövések a műtárgy állományban szeren­csére csak kevés kárt okoztak, annál nagyobb volt azonban veszteségünk a felszerelésben. Az ellenforradalom alatt bekövetkezett sérülések kijavításával egyidejűleg megkezdődött az épület műemléki helyreállítása. 1959-ben állandó jellegű kiállításainkat frissítettük fel, és a Tanácsköztársaság kikiál­tásának negyvenedik évfordulójára megrendeztük „Budapest 1919" c. emlékkiállításunkat. 1960-ban a főváros felszabadulásának 15. évfordulójára „Budapest felszabadulása 1945" c. kiállításunkat rendeztük meg, bemutatva a szovjet hadsereg filmhíradójából összeállított dokumentum jellegű fényképnagyításokat, és több új létesítmény fényképét. A Nemzeti Galériában pedig december 17-én nyílt meg „A Felszabadult Budapest művészete" c. kiá­tás Múzeumunk rendezésében. 1961-ben lényeges változás állt be osztályunk működésében. A Fővárosi Tanács javas­latára a Budapesti Történeti Múzeum egyes osztályain kutatócsoportokat szerveztek. A Kis­celli Múzeumban három csoport alakult: Gazdaságtörténeti-, Kultúrtörténeti-, valamint Néprajzi- és Életmódkutató Csoport. Ezeknek a csoportoknak a létrejöttével a munkák fel­osztása célszerűbbé vált, és a teendők reszortok szerint, világosabban határolódtak el. A gyűj­tés szempontjából igen nagy jelentőségű intézkedés volt a Fővárosi Tanácsnak még 1959. december 18-án 165. szám alatt kelt határozata, amellyel létrehozta a Képző­művészeti Gyűjteményt. A Népművelési Osztály a feladat végrehajtása során megalakította jelentősebb művészeink bevonásával a Múzeumi Képzőművészeti Tanácsadói Testűletet. Ennek javaslatai alapján történnek a képzőművészeti vásárlások, amelyek most már a Múzeum gyűjtési profiljával egybehangolva gyarapítják a Kiscelli Múzeum jelenkori képzőművészeti állagát. E feladatok pénzügyi kerete a múzeumi költségvetés hitelkeretétől független. Ez a gyűjtőtevékenység képzőművészeti síkon egészíti ki a múzeum dokumen­táló anyaggyűjtését a szocializmus építésére vonatkozólag. Ennek az évnek tavaszán — részben a Magyar Nemzeti Galériában 1960 decemberében „A Felszabadult Budapest Művészete" c. kiállítás képzőművészeti tárgyaiból válogatott, részben újabb vásárlások útján gyűjtött alkotásokból — a Múzeum I. emeletén fővárosunk jelenkori képzőművészeti életének keresztmetszetét bemutató kiállítást rendeztünk. A Cita­dellában rendezett helytörténeti kiállításon két fülke berendezésével ugyancsak részt vettünk. 1962-ben készült el a Kiscelli Múzeum kiállításainak illusztrált vezetője, bevezetés­ként a múzeum rövid történetével, Kiscell építéstörténetével és gyűjteményeink jelentősebb 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom