Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Seenger Ervin: III. Az Újkori Osztály – Kiscelli Múzeum – története 31-41

A Fővárosi Múzeum megnyitása alkalmából Kuzsinszky Bálint igazgató által megjelentetett múzeumi katalógus előszava röviden vázolja a múzeum addigi gyűjtéseinek történetét, majd a múzeum épület alaprajzát bemutatva közli a múzeum tizenkét helyiségében elhelyezett műtárgyakat, helyenként magyarázatokkal ellátva. A múzeum gyűjtőtevékenysége mind szélesebb körű. A törzsanyag továbbra is az ábrázolások: ez a gyűjtés elsődleges célja. Ez az egyetlen terület, ahol a múzeum teljességre törekedett, és ezt egy-két kivételtől eltekintve el is érte. De az eddig ismertetett gyűjteménycsoportokhoz most már iparművészeti tárgyak (ezüst, üveg, porcelán) is csatlakoznak. A múzeum alapításakor felmerült az az óhaj, hogy a múzeum a főváros történetére vonatkozó minden dokumentumot gyűjtsön. Bármennyire is kívánatos ez elvben, gyakorlatilag nem lehetséges és nem is kívánatos a megvalósítása. Nem kívánatos azért, mert a szelekció nélküli gyűjtés a nagyméretű felhalmozás miatt a gyűjtött tárgyak negfelelő értékelését szinte lehetetlenné teszi, de nem is valósítható meg a csekély létszámú személyzettel a főváros múltját dokumentáló minden tárgy begyűjtése, s fokozta a nehézségeket, hogy az építkezések, földmunkák stb. alkalmával előkerült leleteket •— hozzá nem értés miatt — nem is szolgáltatták be. Kétségtelen, hogy ezek miatt az okok miatt számos olyan tárgy semmisült meg vagy lappang, amelyeknek múzeumba kerülése a várostörténet szempontjából igen nagy, esetleg felbecsülhetetlen haszonnal járna. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az iparművészet területén a műtárgyak múzeumba kerülésének valószínűsége sokkal nagyobb volt, mint a régészet területén, ahol a tervszerű ásatásokat, leletmentéseket csak az utóbbi évtizedekben szervezték meg kellő alapossággal. A múzeum megnyitását követő esztendőben igen jelentős műtárgygyarapodásról számolhatunk be: a múzeum megvásárolja Weiszberger Miklós hagyatékát, amelynek 818 leltári tétele túlnyomó részben metszet, főleg városképábrázolás, köztük D. Fontana 1686. évi nagyméretű ostromképe, amelyet 1687-ben E. Nessenthaler metszett rézbe. A metszetek tekintélyes hányada arckép, amely az eddigi gyűjtés során nem került a múzeum gyűjteményébe. Igen érdekesek azok a kották, amelyek címlapjaikon pestbudai látképeket mutatnak. Ugyancsak 1908-ban vásárol meg a múzeum Vajda Adolf műgyűjtőtől 414 metszetlapot, melyek közt R. Alt huszonnégylapos látképsorozata, Th. Glatz tollrajza, valamint a rózsadombi kápolna melletti szőlőkről (1855) készült vízfestmény említésre méltó. A következő években a múzeum iparművészeti tárgyakkal, ezüsttel, pestbudai látképekkel díszített altwien porceláncsészékkel, órákkal, valamint igen jelentős értékű színlapgyűjteménnyel gyarapodik. Az 1911. évi gyűjtésnek értékes csoportja 553 db érem, amelyek között több az 1686. évi visszafoglalás korszakából származik. 1913-ban Blaha Lujza a Fővárosi Múzeumnak ajándékozza kétezernél valamivel több ereklyetárgyból álló gyűjteményét, ez azonban a második világháború folyamán túlnyomórészt elpusztult. A Főváros Statisztikai Hivatala számára 1915 októberében beadott múzeumi jelentés szerint a Fővárosi Múzeum személyzete négy tisztviselőből, egy „egyéb alkalmazott"-ból és egy „szolga"-ból állt. Műtárgyainak darabszáma — a Zichy-gyűjteménnyel együtt — 16 427, látogatóinak száma 5304. A gyűjtemények fenntartására 1600 koronát, a gyarapításukra 10 459,97 K-t fordítottak. A múzeum összkiadásai a személyzeti kiadásokkal, útiköltségekkel együtt 26474,97 K, a fővárosi segély ennek mintegy háromszorosa: 79 100 korona. 1916 októberében Csánky Dénes, a múzeum helyettes vezetője jelenti, hogy a múzeum gyűjteményei az év okt. l-ig 3824 darabbal gyarapodtak, de ezek közül 3070 darab tanácsi határozattal elrendelt várostörténetileg érdektelen háborús emléktárgy-gyűjtés eredménye. A múzeumot május 5-től október l-ig tartották hetenként háromszor nyitva, ez alatt az öt hónap alatt a látogatók száma 6411 volt. 1917-ben a gyűjteménygyarapodás (okt. l-ig) 1803 db, amelyből 1121 ismét háborús emléktárgygyűjtés eredménye, ezúttal azonban a tárgyak között plakátok is szerepeltek, ami várostörténetileg értékesebb anyag volt, mint az előző évek hadifogolymunkái. 3 Tanulmányok Budapest múltjából 33