Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Lócsy Erzsébet - Kubinyi András: II. A Középkori Osztály – Vármúzeum – története 22-30

középkori objektuma: a budai királyi palota vált nagy vonalakban rekonstruálhatóvá. A gótikus kőanyagot a közép-európai királyi építkezések legjavához, — a reneszánsz faragványokat pedig az itáliai reneszánsz kiemelkedő alkotásaihoz fűzi szoros kapcsolat. A gazdag kis-leletanyag a budai iparosok fejlett mesterségbeli tudásának és Buda szerteágazó kereskedelmi kapcsolatainak dokumentuma. A kis-lelet gyűjtemény legjelentősebb csoportja a kályhacsempe-anyag, melynek mind mennyisége, mind formagazdagsága és magas színvonalú technikája világviszonylatban is egyedülálló. A Középkori Múzeum munkája azonban nem merült ki kizárólag a palotai ásatásokban. Részben más helyen is végzett régészeti feltárásokat, részben pedig az ásatási eredmények tudományos feldolgozása szükségessé tette különféle segédgyüjtemények létesítését is. Feladatkörének bővítését szolgálta, és ebben már a felszabadulás utáni új modern történelemszemlélet hatása figyelhető meg, a kultúrtörténetileg fontos emlékek gyűjtésének megkezdése. 1947-ben a múzeum célját így határozták meg: „Célja a Budapest középkorára vonatkozó régészeti és művelődéstörténeti emlékek gyűjtése, a fővárosi középkori emlékanyag feltárása és tudományos feldolgozása." Természetesen erre a munkára a múzeum eredeti elhelyezése nem volt elegendő. A Halászbástyán nem volt mód hivatali helyiségek létesítésére, és ezért Vas Zoltán polgármester 1945. augusztus 31-én 223 129/1945-XI. számú határozatával elrendelte a volt budai városháza műemléki helyreállítását, és az épületet a Székesfővárosi Középkori Múzeum elhelyezésére jelölte ki. (A Középkori Múzeum, később Művelődéstörténeti Múzeum, majd Vármúzeum.) A palotaásatás gazdag anyaga került bemutatásra a helyreállított múzeumépületben, az 1952 decemberében megnyílt „Budai vár" c. kiállításon. — A kiállítás átrendezésére 1959-ben került sor, ezt az indokolta, hogy számos újabb jelentős lelet került a múzeum birtokába, valamint az ásatási anyag tudományos feldolgozása során számos új kutatási eredmény született, mely lehetővé tette a kiállítás felfrissítését. Az újjárendezett kiállítás — az anyag bővítésének megfelelően „Buda a középkorban" címmel nyílt meg. 1963-ban a megnövekedett várostörténeti érdeklődés és a megnövekedett igények kielégítésére kisebb átrendezés után újabb szempontokkal gazdagodott a „Buda a középkorban" c. kiállítás. 1958-ban Mátyás király trónralépésének 400 éves évfordulójáról a Vármúzeum kisméretű (1 terem), de erősen látogatott kiállítással emlékezett meg. Néhány szót a múzeum kiállítási látogatottságáról: Halászbástya Vármúzeum 1932 5 411 látogató 1952 2 083 látogató 1933 9 528 látogató 1953 69 888 látogató 1934 14 614 látogató 1954 46 207 látogató 1935 14 554 látogató 1955 36 835 látogató 1936 14 815 látogató 1956 33 690 látogató 1937 13 181 látogató 1957 31 318 látogató 1938 12 339 látogató 1958 40 067 látogató 1939 10 203 látogató 1959 24 670 látogató 1940 8 082 látogató 1960 16 252 látogató 1941 9 372 látogató 1961 29 100 látogató 1942 8 537 látogató 1943 2 365 látogató (Virágh Antal statiszti 1944—1946 zárva 1947 492 látogató 1948 8 004 látogató 1949 12 359 látogató 28