Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249
részének régi úthálózata. Megerősíteni látszanak e feltételezést az egykorú metszetek is, 88 amelyek ezen a területen szintén ábrázolnak utakat, sőt kőépületeket, illetve azok romjait is, 89 ezt látszik igazolni a Garády Sándor által 1941-ben a Hunfalvy utca 8. számú telken feltárt középkori útszakasz is. 90 Azonban a Víziváros kiosztatlan részének az a bonyolult úthálózata, amely a de la Vigne-térképen szerepel, a mai utcavonalakkal egyáltalán nem vethető össze, de még a XVIII. században létezettekkel való azonosítása is csak részben és feltételezve lehetséges. Horler Ferenc és Farkas Pál megkísérelték a de la Vigne-térképnek ezeket az útvonalait is mai térképen ábrázolni, de az eredmény éppen az útvonal kialakulásnak ezen a területen leginkább érvényesülő tényezőjével, a terepviszonyokkal van a legteljesebb ellentmondásban. Mivel a Víziváros lakott területein, tehát a Zaiger adataival ellenőrizhető részen, megállapítható, hogy de la Vigne a valósághoz igyekezett ragaszkodni, és „helytelen arányú" térképén a valóságos háztömböket ábrázolta, a Víziváros lakatlan része kusza utcahálózatának értékelésénél sem lehet teljes mértékben mellőzni térképének adatait. De la Vigne térképe ezen a területen a következő útvonalakat ábrázolja. A Bécsi-kaputól indul ki a mai Ostrom utca és Linzi-lépcső vonala, ez utóbbiból a Szabó Ilonka utca táján kiágazik egy út, az Erőd utca irányába. A Linzi-lépcső a Kapás utcában folytatódik (Ölberg Gasse). Az Erdélyi bástyától vezet egy út, közvetlenül a várfal mellett (tehát a Hunfalvy utcán felül) a Bécsi-kapuhoz. Egy másik innen kiinduló út a Szabó Ilonka és Toldy Ferenc utca között a Linzi-lépcsőhöz kapcsolódik, egy harmadik út pedig a Szabó Ilonka utca és a várfal között — meglehetősen kanyarogva — halad a Vízikapu felé, s ebből a Mátyás-templom alatt, kb. a mai Szeder utca vonalában ágazik le egy út a Donáti utcába, s egy másik út az Erdélyi bástya alatt a Franklin utca vonalába. Ebből viszont a Toldy Ferenc utca vonalában ágazik ki út, egyrészt a Mária tér felé, másrészt a várfal alatt húzódó út felé, s ebből ágazik ki a Toldy Ferenc utca és Donáti utca között a Vám utca meghosszabbítása. Ezeknek az útvonalaknak a létezését, illetve ábrázolásuk helyességét XVII. század végi térképekkel és metszetekkel valamint XVIII. századi térképekkel való összevetésük révén lehet ellenőrizni. A Buda felszabadítása körüli években (1684—1689) készített metszetek és térképek 91 ezen a területen a következő utakat ábrázolják: a Bécsi-kaputól kiindulva kéthárom út, amelyek kb. a mai Várfok utcának, Ostrom utcának és a Linzi-lépcsőnek (vagy a Kagyló utcának) felelnek meg. A Vízikaputól kiinduló utak ezeken a térképeken és metszeteken általában megfelelnek a Zaigerrel is igazolható utaknak, s ettől csupán a FontanaNessenthaler-metszet (amely a Vízikaputól a Bécsi-kapuig ábrázol egy utat, kb. a mai Szabó Ilonka utca vonalában), s az 1689. évi térkép (amely a Vízikapu és a Mátyás-templom mögötti bástyaszakasz között ábrázol egy utat) tér el. Hallart 1684. évi térképén szerepel két út, amelyek az Erdélyi bástyától indulnak ki, s az egyik az Ostrom utcába torkollik, a másik pedig a Salétromos mecset előtt éri el a Fő utcát. Ez az utóbbi út, legalábbis kiindulásában és 88 Hallart rajza után készült Wening-féle rézmetszetek Budáról északi, keleti és déli nézetben (1684), valamint Elias Nessenthaler nagyméretű rézmetszete Domenico Fontana hadmérnök rajzáról, amely Budát ábrázolja (1687). Kiscelli Múzeum. 89 Fekete L. : i. m. 90., 115. Az összes távlati képekre, leírásokra és Buda erődjellegére hivatkozva azt állítja, hogy „a budai »város« nem tapadt közvetlenül a Vár falaihoz, mert a várhegy lejtője a török korban vízszintes vagy gyengén lejtő terraszok és kígyózó utak nélkül megszakítatlanul szakadt le a hegy tövébe". 90 Garády S. : i. m. Bud. Rég. XIII (1943). 418—421. 91 Metszetekre 1. 88. jegyzet. — Térképek: Wahrhaffter Grundriss der Stadt Ofen ... 1684, Hallart rajza után metszette M. Wening. — Attacco di Buda proposto col dettaglio ... Marsigli színes kézi rajza Anguissola rdjza. után. — Attacco di Buda sino al 7 di giunio 1686. Marsigli színes kézi rajza (1. Károlyi Á.—Wellmann I. : i. m. 224—225, 227, 255.). — Plan de la ville de chateau de Buda. — Wien HKA 1689. febr 16. Raports Plan von der Festung Ofen pro anno 1774 über die daselbst gemachte, und anno 1775 zu machende Fortifications Reparations Arbeiten. H. Puxbaum, HaptmannIngenieur. 204
