Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249
Wasser Thort kötötte össze a Wasser Gässel a Dunával — fontos forgalmi út volt, s az itteni forgalom a pesti átkelőhely felé irányult. S ez magyarázhatja a Fő utca itteni szakaszának erős beépítését is. A Víziváros alsó fertályának településrendje a Vár vízikapujához igazodik. Ugyanis nemcsak a Wasser Gässel kapcsolódott ide, hanem a Schlangen Gasséról (Szalag utca) is azt jegyezte meg a Zaiger, hogy laufft bisz an das Wasser Thor, a név magyarázataként pedig azt, hogy wie eine Schlangen einen krumpen laufft hat. A Vízikapun kijövő út mellett a település a mai Csónak utca és Szalag utca találkozásánál kezdődött, ahol a Szalag utca ma is kezdődik, s tart délkeleti irányban. A Szalag utca hirtelen északkeletre való kanyarodásakor az út kettéválik: a Wasser Gässel a meredek lejtőn egyenesen keletre, a Dunához vezet le, a Schlangen Gasse pedig a mai budai Vigadó helyén volt katonai szertár (Kays. Zeughaus) 54 előtt a mai Szilágyi Dezső térhez, ahol az unterer Jahrmark, illetve a felszabadulás utáni piactér volt. Járművel s teherrel való közlekedésre kétségtelenül a Schlangen Gasse volt alkalmasabb, de bizonyára a közlekedés megkönnyítése céljából alakult ki a Schlangen Gassét és a Wasser Gässelt összekötő kis köz, a mai Szőnyeg utca vonala. Mind a Schlangen Gasse, mind a Wasser Gässel jelentőségét mutatja az itt levő telkeken álló épület- vagy fundamentum-maradványok nagy száma. A Schlangen Gasse, amellett, hogy a Várból a piactérre közvetlenül levezető út volt, a mai Corvin téren túl folytatódva a mai Iskola utcában a Szent Péter-templom körüli települést is összekötötte a Vár Vízikapujával, s így egyúttal a váriaknak a Vízikapun keresztül Felhévíz felé való közlekedésére is szolgált, mégpedig a Duna áradásainak kitett Fő utca helyett a Truckhene Gassén, a Horvát utcai kijáraton keresztül. Az Iskola utcának egyébként nemcsak a Vár felé volt folytatása a Schlangen Gasséval, hanem egyenesen, a mai Fő utcával párhuzamosan is folytatódott dél felé a Kapuciner Gässellel. A Kapucinus utca (ma Farkas bíró utca) ma csak a Ponty utcánál kezdődik, de a XVII. század végén onnan indult, ahol ma a Szalag utca találkozik az Iskola utcával, így ekkor még volt egy a Vízivároson a Jégverem utcától a Kacsa utcáig a Fő utcával párhuzamosan futó út is. Ennek az útnak a jelentőségét az adta meg, hogy mivel a Fő utcánál magasabban fekvő területen húzódott, a dunai áradások alkalmával ez volt a Víziváros fő északdéli közlekedési útja. Erre a vízivárosi lakosok a XVII. század végén hivatkoztak is, amikor tiltakoztak a Budai Kamarai Adminisztrációnál az ellen, hogy a kapucinusok az utca egyik szakaszát el akarták zárni. 55 Az utca fontosságát bizonyítja az is, hogy jó néhány telken talált a Zaiger készítője épületmaradványokat és fundamentumokat. A mai Kapucinus-templom helyén török dzsámi volt, melyet 1555-ben épített Tojgun pasa a középkori Ágoston rendi templom helyén 56 , nyilvánvalóan a korábbi templom átalakításával. Mivel a középkori templom keletéit volt, háttal állott a mai Fő utcának, ez még inkább kiemeli a Kapuciner Gässel jelentőségét. A kapucinusokat 1687. március 19-én kiadott alapító levelével Széchényi György érsek telepítette le Budán, 1688. június 9-én pedig a király nekik adományozta az ostromot meglehetős épségben átvészelt vízivárosi Tojgun basa dzsámit a körülötte levő területtel, s a mellette levő Sóház épületét. 57 Az épületeket és a telkeket a Kamarai Adminisztráció azonban csak 1693-ban adta át a kapucinusoknak, mégpedig a Fő utca és a mai Farkas bíró utca meghosszabbítása között, a mai templom és a Corvin tér területét (1390 öl) és ezzel a telekkel szemben a Kapuciner Gässel, Fischer Gässel (Ponty utca) és Szalag utca között egy 1275 54 A vízivárosi katonai szertár helyét de la Vigne közreműködésével már 1687 nyarán kijelölték (OL.—KA. Expeditiones 1687. júl. 12.) 55 Főv. Lt.—BL. Acta administrationis cameralis, 1698. ápr. 3. 56 Fekete L. : i. m. 92. 57 Horler M. : i. m. I. 644. — Schoen A. : A budai Szent Anna-templom. Budapest, 1930. 31—33. — Emlékkönyv a budai kapucinusrendi zárda és plébániatemplom renoválásának alkalmából. Szerk. P. Veremund, O. M. C. p. Budapest, 1927. 9. — OL. KA. Hofbefehle 1688. jún. 8. (Ez az adományozás helyes dátuma, s nem a Veremund által közölt 1689.) 197
