Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

ott állott „zum goldenen Schöff" címzett vendéglő után, amely név a Zaiger szerint onnan származott, hogy „allezeit darvor in der Danaw sich Schöff befündten". Az Aranyhajó-ház melletti két telket (azokat, amelyeken régi jó alapozás maradványai voltak) a város 1695-ben 700 forintért a Kamarai Adminisztrációtól megvásárolta. Az egyiket faraktározó helynek (Bau-holz legstatt), a másikat pedig vámháznak (Mauth-haus) használták.

39 A városi vámházzal szemben, a Fő utca túlsó oldalán a Kamarai Adminisztráció vásárolt vissza 1694-ben 4000 forintért egy nagy telket Hohenwarth Mihály harmincadostól császári harmincadhivatal céljaira. Az alsó vásártér a Várból legkönnyebben a Vízikapun keresztül volt megközelíthető. Mivel a Szent Péter-templom körüli település elsősorban a Bécsi-kapuval volt összeköttetésben, valószínűnek látszik, hogy az alsó vásártér nem ehhez a városrészhez tartozott. A Víziváros két nagy települési egységének az elválasztó vonala a mai Markovits Iván utca lehetett. Hogy a Szent Péter-templom körüli település korábbi vásártere is a mai Batthyány tér helyén volt-e, arra közvetlen adat nincs. Mindenesetre a mai Csalogány utca, de főként a Batthyány utca idáig érő vonala valószínűsítheti a vásártér korábbi ittlétét is, de meggondlásra késztet az, hogy a Batthyány utcának (untere Ratzen Gasse) a vonala a Gyorskocsi utcánál erősen megtörik: innen a Fő utcáig terjedő szakasza jó néhány méterrel tolódik el dél felé. A Csalogány utca (obere Ratzen Gasse) pedig, mely a Fő utcából kiágazó keletnyugati irányú római út nyomán halad s — lehetséges, hogy ez volt a középkori Szent Péter utca,

40 — elsősorban e településrész központja és a Bécsi-kapu közötti összeköttetést biztosította: a Szent Péter-templomtól erős hajlással indult, s az Ostrom utcán keresztül érte el a Várat. A Szent Péter-templomtól a Dunához vezető vonala az utca külön szakaszának tekinthető, s ha e városrész korábbi piachelyét a templom közelébe helyezzük, a XVII. század végi ferences kert helyére, akkor a Csalogány utca keleti szakaszát is a Batthyány utcához hasonlóan úgy tekinthetjük, mint a Szent Péter-templom körüli központnak s vásártérnek a Duna felé való kijáratát. Ugyanez az eltolódás mutatkozik a mai Vitéz utcának a Gyorskocsi utca és a Fő utca közötti szakaszán is, de ott nem dél, hanem észak felé. A Vitéz utcát a XVII. század végén Koth Gassénak nevezték, a Zaiger szerint a benne levő állandó sár miatt. Az utca csak a Gartner Gasséig (ma Fazekas utca) tartott, s vonalát és sárosságát az a XIX. században még meglevő, de ma már eltűnt vízfolyás szabta meg, amelyik a mai Kisrókus utca vonalából indulva a Mártírok útja 62. sz. teleknél érte el a vízivárosi városfalat, onnan keletre tartva az Erőd utcánál délre kanyarodott, majd a Varsányi Irén és Csapláros utcák közötti telkeken ismét keletre fordulva haladt a Fazekas utcától kezdve a Vitéz utcában a Duna felé.

41 A mai Kapás utca 20. számú ház előtt egy kis híd (Prückl) is volt felette. A Víziváros északkeleti részének XVII. századi telekrendje és utcahálózata vizsgálatának során tehát megállapítható, hogy itt egységes településről lehet szó, amely a középkori Szent Péter külvárossal azonosítható. Az utcahálózat kilakulására elsősorban a Szent Pétertemplom volt hatással, tehát nem fogadható el az a vélemény, hogy „a Csalogány utcától északra fekvő városrész utcái... a külső várfalhoz alkalmazkodnak".

42 A vízivárosi városfal (s nem külső várfal) kialakítása későbbi az utcahálózat kialakulásánál.

43 39 Főv. Lt. BL ; Possessionatae Domus. Extract, aller Häuser in der Wasszerstatt Ofen, den 20. Aug. 1714. — No 26—27. 40 Horler M. : Budapest műemlékei. IL 1962. 193. — Schier X. : Buda sacra sub priscis regibuf. 1774. 68—70. — Garâdy S. : i. m. Bud. Rég. XIII (1943) 206—207. a római útról. 41 A vízfolyás vonala jól látszik a 29. jegyzetben idézett térképen, s egy része még látható a Sz. K. Buda főváros és környékének átnézeti térképén, 1870. (Főv. Lt. — Térképtár, B. átt. 4.) — A Budapest földrajzával foglalkozó munkák azonban nem tudnak róla, így nem említi a legutóbb megjelent Budapest természeti földrajza c. monográfia sem. (Bp. 1959. szerk. Pécsi Márton.) 42 Prinz Gy. : Budapest földrajza. Városföldrajzi tanulmány Budapest, é. n. 120. 43 A városfal kialakításának a kérdésére a vízivárosi település egészének tárgyalása során még visszatérünk. 194