Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

faltól északra levő településekkel való legközvetlenebb kapcsolatát biztosította. Hogy a XVII. századi metszeteken nem szerepel, magyarázható azzal, hogy a vízivárosi városfalon kívüli települések elpusztulása következtében és védelmi okokból is a törökök ezt a kijáratot megszüntették, s elégségesnek tartották a toronnyal is megerősített Kakaskapunak, a Zaiger szerinti régi vízivárosi kapunak a fenntartását. A Szent Péter-templom körüli települést nyugaton az Oelberg Gasse, északon pedig a Baad Gasse (ma Kacsa utca) zárta le. A Baad Gasse nevének magyarázata a Zaiger szerint az, hogy itt fekszik a fürdő. A Királyfürdő azonban egy utcával északabbra van. A Kacsa utcának Baad Gasse elnevezése tehát inkább magyarázható azzal, hogy a Bécsi-kapun kijőve, az Oelberg Gassén keresztül a vári lakosok ezen az utcán érték el legegyszerűbben a Landstrasse (Fő utca) és Kravaten Gasse (Ganz utca) sarkán álló melegfürdőt, a mai Királyfürdőt, amelyet a felszabadulás után igen rövid idő alatt helyreállítottak.

27 A Baad Gasse határvonal jellegét bizonyítja az is, hogy a Schantz Gasse (ma Gyorskocsi utca) csak idáig ért, s nem folytatódik tovább a Horvátváros felé, mint a Truckhene Gasse. A Schantz Gassét a Zaiger szerint azért nevezik így, mert közvetlenül a sánc alatt fekszik (weil es gleich undter der schantz ligt). A XVII. századvégi metszeteken és térképeken azonban itt, ilyen irányú sáncnak a nyomát sem lehet látni. A Zaiger sem említ az utcaelnevezés magyarázatán kívül sehol se sáncot. A Gyorskocsi utca nyugati oldalán végig régi épületek még fennálló kőfalai voltak, ott tehát nem húzódhatott a sánc, nem húzódhatott az utca vonalában sem, s az utca keleti oldalát három telek kivételével a Fő utcai telkek hátsó vonala képezte, s ezeknek a telkeknek a hossza pedig a mai telekhosszúságoknál nagyobb volt, tehát a Sánc utca a mai Gyorskocsi utcánál keskenyebb. S a három, keleti oldalon levő Sánc utcai telken épületmaradványok voltak. A Sánc utca 1695-ben folytatódott a Juden Gassén túl dél felé a mai Iskola utca vonalában a mai Corvin térig. Ezen a részen is a Fő utcai telkek határvonala képezte az utca keleti vonalát, nyugati vonalát azonban az ekkor még kiosztásra nem került erődítési telkek. Ezen a vonalon vezetett tehát az a sánc, amely az utcaelnevezés alapjául szolgált, s ezt a sáncot a felszabadulás utáni erődítési munkálatok során alakították ki, lehetséges, hogy török kori sánc felújításaként. A Schantz Gasse elnevezés magyarázata a Zaigerben a 113. számú telek — ma Iskola utca 4. — leírása után következik. Itt érte el az összeírás során a Zaiger készítője a sáncot, s nevezte el az alatta levő utcát Schantz Gassénak, innen kezdve — mivel az utca minden törés nélkül haladt tovább — egészen a Baad Gasséig. A mai Gyorskocsi utcai részen tehát nem volt sánc.

28 A sánc az erődítési telkek vonalát követte az Iskola utcában, majd tovább, nyugatra fordulva a Csalogány utca déli oldalán.

29 27 Borsos B. : A Királyfürdő. — Építés és Közlekedéstudományi Közlemények. 1957. 1—2. szám, 83. — A Zaigernek az a meghatározása, hogy a fürdő a Kacsa utcában fekszik, azzal magyarázható, hogy a Kacsa utca és Fő utca sarkán levő telek éppen úgy Illmer Frigyes Ferdinándé volt, mint a Ganz utca és Fő utca sarkán levő telek, amelyen valóban állott a fürdő. 1698-ban Illmer Frigyes Ferdinánd a két telket együtt mint „so genanten alten Spithalls badt"-ot hagyta fiára, Illmer Károlyra (Főv. Lt.—BL. Gewőhr Prothocoll der Wasser Statt, 1698. szeptember 24.). 28 Fekete L. : Budapest a törökkorban. Budapest, 1944. — 91. Abból indulva ki, hogy a Víziváros keresztbehúzott falakkal, árkokkal részekre, bölmékre volt felosztva a török uralom alatt, azt állítja, hogy „ennek a helyszíni tagolásnak az emléke a vízivárosi Alsó sánc utca, a mai Gyorskocsi utca egykori nevében a XVIII. századig megmaradt." — Nyomában Horler (i. m. 676 Gyorskocsi utca) már „a törökkori erődítés Alsó sánc maradványának" nevezi. Mindezekre semmi bizonyíték sincs. A Zaiger nem alsó sáncról, hanem a sánc alatti utcáról beszél. A sáncra török nyomot csak az Iskola utcában lehet feltételezni. 29 A sáncnak ez a vonala szerepel egy a bécsi Kriegsarchivban levő 1753. november 21-i térképen is (Inland C. V. Ofen No 10.): ab exteriori moeniorum Circumvallationis linea — valószínűleg a régi sánc felújításának a terve — a mai Moszkva tértől kiindulva a Csalogány utcán végig, majd az Iskola utcában délre fordulva húzódik a mai Ponty utca és Farkas bíró utca sarkáig, s onnan a Pala utca és Fő utca sarkát érintve megy ki a Dunáig. 191