Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

nek során az utcák szélesítése, kiegyenesítése és új utcák nyitása alkalmával számos telek állapotában lényeges változás történt. Ezért figyelembe kell venni a fővárosnak az 1870-es években készült felmérési üvegszelvényeit amelyeken nemcsak az akkor meglevő állapotot tüntették fel, hanem azokon folyamatosan, ábrázolták az új szabályozási vonalakat is. 17 Ezzel a módszerrel lehetett tehát elkészíteni a Víziváros XVII. század végi térképét, amely az egyetlen reális alapja a Víziváros topográfiai értékelésének, s amelynek révén lehe­tővé válik a Vízivárost ábrázoló XVII. század végi térképek és metszetek kritikájának elvégzése is. (6—9. térképmelléklet). Az 1695-ben összeírt, tehát az addig kiosztott 284 vízivárosi telek a vízivárosi északi városfal, a Duna, a mai Jégverem utca, Hunyadi János út, Szalag utca, Iskola utca, Batthyány utca, Kapás utca, Horvát utca által határolt területen helyezkedett el. Ez a terület jóval kisebb, nemcsak a ma, hanem a XVIII. században Vízivárosként ismert területnél. A terület kicsiny voltának több magyarázata van. Az egyik a már említett erődítési szempont, amelynek alkalmazása során a várfal körül széles területet kellett üresen hagyni, amelyen tilos volt a letelepedés. Ezeknek a területek­nek egy része csak igen lassan és fokozatosan került a XVIII— XIX. században kiosztásra. A másik magyarázat, — sa topográfiai értékelés szempontjából ez a jelentősebb —, hogy 1695-ben azokat a telkeket írták össze, illetve eddig az időpontig azokat a telkeket osztották ki, amelyek a rajtuk álló épületmaradványok miatt értékesek voltak, formájuk felismerhető volt, tehát a török uralom alatt is használt telkek voltak, sőt mivel a Zaigerben 118 teleknél említenek régi falakat, illetve fundamentumokat, állítható, hogy az 1695-ben ösz­szeírtés rögzített telekhálózat a török uralom előtti állapotot is tükrözi. Hogy minden értékes, tehát épületmaradvánnyal rendelkező illetve felismerhető telket kiosztottak eddig az időpontig, s hogy az erődítési területnek fenntartott részen nagyobb arányú régebbi település, települési nyomok nem lehettek, azt abból lehet következtetni, hogy a Vár Vízikapujának előterében a vízivárosi részen nem tartottak fenn erődítési területet, s a mai Ponty utca, Pala utca, Szalag utca vonala már 1695-ben is egészen közel a Vízikapuhoz húzódott, s az itt levő telkeken épületmaradványokat jelez a Zaiger. Ugyanis ha a Kamara a katonaság szempont­jait „az erődítési területnek" ezen a fontos részén nem vette figyelembe, akaratát keresztül tudta vinni, nyilvánvalóan megtette volna azt akkor is, ha az erődítési területnek fenn­tartott egyéb vízivárosi részeken használható vagy felismerhető épületmaradványok let­tek volna. A Víziváros XVII. század végi kicsiny voltának harmadik magyarázata a Kapás utca és Várfok utca közötti résszel kapcsolatos. Ennek a széles területnek ugyanis csak egy részét foglalták el erődítési területnek, a másik részének házhelyekké való kiosztására minden valószínűség szerint ekkor egyrészt azért nem került sor, mert ez a terület pusztult el legin­kább az 1684-es és 1686-os ostromok idején, másrészt ez a terület volt a legalkalmasabb arra, hogy majorságok és kertek céljára használják fel. A Jégverem utcától délre eső, a XVIII. században Halász városnak nevezett rész kiosz­tását erősen gátolták az itt tervezett s részben végre is hajtott katonai építkezések. Egyébként ez a terület kicsiny volta miatt a polgári település szempontjából a legkevésbé volt jelentős. "~ 1695-ben a vízivárosi telkek összeírását a mai Fő utca északi végén volt Kakas kapunál kezdték. Először a Fő utca bal oldalán (a Duna felől) mentek végig a mai Jégverem utca végén volt vízműig, majd összeírva a vízmű, a kapucinus kolostor és a Vízikapu három­szögében levő telkeket, folytatták az összeírást a Fő utca nyugati oldalán visszafelé haladva a vízivárosi városfalig, a mai Bem József utca vonaláig. Majd ismét innen kiindulva került sor a Horvátváros összeírására (a Bem József utca, Fő utca, Kacsa utca és a Horvát utca által határolt terület). A Horvátváros összeírása után történt a Medve utcai, Gyorskocsi utcai, Iskola utcai, Batthyány utcai, Csalogány utcai és Kapás utcai telkek összeírása. Az összeírás sorrendjéből is látszik, hogy a Horvátvárosnak, a XVIII. században — nemcsak egy utca, hanem az egész városrész megjelölésére használt — Krawaten Gassénak 17 Főv. Lt. Buda sz. kir. város felmérési üvegszelvényei. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom