Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

Buda elfoglalása után a török uralom alatt itt élő lakosságból az elpusztult külvárosba csak néhány, főleg délszláv nemzetiségű lakos tért vissza, s kezdte meg romba dőlt házának felépítését.

4 Űj telepítésre volt tehát szükség, s ennek érdekében az Udvari Kamara a Budai Kamarai Felügyelőség (Cameral Inspection zu Ofen) számára kiadott szolgálati utasításban úgy intézkedett, hogy míg a Várban a házakat katolikus vallásúaknak és elsősorban németeknek, addig a Vízivárosban és Pesten bármely más nemzetiségű és vallású jelentkezőnek is lehet adni.

5 A budai, így a vízivárosi házak kiosztása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A vízivárosi telkek felé főleg a szegényebb telepesek érdeklődése fordult. A kiosztás megkezdése előtt a házakat, illetve telkeket Venerio Ceresola császári építőmester még 1686-ban felbecsülte, s 1687. január 16-ig a Várban és a Vízivárosban már több, mint 60 házat osztottak ki.

6 A vízivárosi telkek kiosztásának azonban nagy akadálya volt az, hogy a valamennyire is használható állapotban levő házak nagy részében a katonaság tanyázott.

7 Székesfehérvár visszafoglalása előtt még a várható török ellentámadás veszélye is lohasztotta a kevésbé védhető Vízivárosban a letelepedési kedvet, s a betelepülés ütemét igen erősen hátráltatták azok az erődítési tervek is, amelyek szerint az egész Vízivárost bele kell foglalni Buda védműrendszerébe.

8 A védműrendszer kiépítése meglehetősen rendszertelenül folyt, újabb és újabb tervek merültek fel, amelyeknek végrehajtása során már felépült házak lebontására is sor került, így például a mai Szilágyi Dezső tér 2., 3. számú ház helyén állott, meglehetősen épségben fennmaradt régi falakkal rendelkező épületeket az erődítési mérnök 1690-ben lebonttatta, de néhány év múlva felépítésüket ismét engedélyezték.

9 A betelepülés, illetve a telkek kiosztásának az üteme éppen ezért lassú és vontatott volt. Az 1688-ban készített budai házösszeírás szerint a Várban 73, a Vízivárosban 17 házbirtokos volt.

10 1695-ig 109 vízivárosi telek assignálási idejét ismerjük,

11 4 A török időkben is itt levő vízivárosi lakosok: Perkovics Mátyás, Pavianovics Illés, Kokics Péter, Mihics János, Pinder Tádé házai a mai Csalogány utca, Iskola és Gyorskocsi utca közötti részen voltak. Országos Levéltár (OL) Budai Kamarai Adminisztráció levéltárra (KA) Memorialien und Anbringen, B 280. — 1700. szept. 24. 5 Bánrévy Gy. : Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. Budapest,, 1937. 28. 6 OL.—KA. Expeditionen 1687. január 8., január 16., február 25—28. 7 OL.—KA. Expeditionen 1687. szeptember eleje. Werlein kamarai inspektor Mayer udvari kamarai tanácsoshoz: A katonáknak a házakból való kitelepítése után a város két-három év alatt felépülne. 8 OL.—KA. Expeditionen 1687. február 7., május 17., július 12. 9 Főv. Lt.—BL. Zaiger No 121, 122. 10 Főv. Lt.—BL. Buda város tanácsülési jegyzőkönyve 1688. október 16. Spezification deren so alhier in Ofen bürgerliche Häuser angenomben. Az összeírást közölte Schmoll L. : Adalékok Budapest Székes Főváros történetéhez. Budapest. 1899. II. 205—207. A „Buda városa 1688-ban és 1714ben" c. tanulmánya keretében. Közlése szerint a „budai polgárság" ekkor 85 családot számlált csak. A nevek közlésénél a névalakokat igen sok esetben eltorzította (pl. Bauchenhaider helyett Buchenhardot, Brenner helyett Wernert írt stb.), Salgari Péter postamestert, Kramer Pétert, Reinhold Jánost pedig kifelejtette a közlésből. A foglalkozás megjelölésének a hiányát — „a hol lehetséges volt" — a polgárok törzskönyvéből pótolta. Közölte a házak számát is (Vár 79, Víziváros 19), pedig erre az eredeti összeírás nem utal, forrását pedig nem idézi. Valószínűleg csak rekonstrukció, de eredményét módszere ismeretének hiányában ellenőrizni nem lehet. — A polgári házak összeírása után szerepel a budai tanácsülési jegyzőkönyvben egy Spezification der sambentlichen Burger in Ofen, amely 119 budai polgárt sorol fel név szerint, s 13 esetben utal arra, hogy a polgár „inn der Wasser Statt" lakik. 11 Főv. Lt. BL. Zaiger adatai alapján. 182